Az amatőr hobbiszakácsok és a streetkicthen.hu professzionális szakácsai által írt receptekben azonosított mondatok különféle kvalitatív jellemzőit – a megvalósított beszédaktus típusát és közvetettségét/közvetlenségét, a mondatkonstrukció által aktivált kognitív struktúrát, valamint a mondat típusát – a 13. táblázat foglalja össze a vonatkozó gyakorisági adatokkal együtt. A „Hányban?” címet viselő oszlop a 10. fejezet táblázataihoz hasonlóan itt is azt mutatja, hogy az adott sorban szereplő adattípus a 25 amatőr vagy 25 professzionális receptből hányban, illetve azoknak hány százalékában fordult elő.

 

 

Lényeges azonban, hogy – amint azt a 10.2. fejezetben bemutattam – a receptek igen karakteres, műfajjelölő diszkurzív szerkezettel jellemezhetők. Így viszont a fenti táblázat jelen formában, önmagában kevéssé informatív. A kvalitatív korpuszelemzések ugyanis azt mutatták, hogy a receptek különböző mezoszintű szerkezeti egységei a mondatokkal megvalósított kommunikatív cselekvések más-más típusaiból és mintázataiból épültek fel. Ez pedig természetszerű összhangban áll azzal, hogy az elkülönített diszkurzív szerkezeti egységek más-más specifikusabb kommunikációs célra irányultak, és ezzel együtt a különféle szerkezeti egységeken keresztül más és más diszkurzív cselekvésstratégiákat valósítottak a receptírók. Így az alábbiakban a beszédaktusok mintázatait a receptek mezoszintű szerkezeti egységei mentén haladva mutatom be (vö. 10.2. fejezet).

 

(111) 400 g meggybefőtt (friss vagy fagyasztott is lehet)3

 

Ehhez képest a recept műfajának másik lényegi mezoszintű szerkezeti egysége, az Elkészítés című szakasz valamennyi esetben mondatokból épült fel, így ez a rész elemezhető volt a beszédaktusok szempontjából is. Az Elkészítésben mind az amatőr, mind a professzionális receptekben kétféle beszédaktus fordult elő: az instrukció direktív kommunikatív cselekvése, amely egyúttal a szerkezeti egység jellegadó beszédaktusa volt (vö. Brdar-Szabó–Brdar 2009; Kuna 2009), valamint az asszertívumok közé sorolható kijelentés, mint a jellegadó instrukciókat támogató beszédaktus (vö. Ballagó 2019b).

 

Ehhez képest a streetkitchen.hu professzionális receptjeinek Elkészítés című részeinek instruáló beszédaktusaira elsöprő módon egyetlen konstruálási mintázat volt jellemző, és csupán egy olyan recept volt, amelyben emellett megjelent az instrukciók konstruálásának egy másik nyelvi megvalósulása is, ahogy azt a 9. ábra szemlélteti.

 

 

A 8. és 9. ábra látható, hogy a mind az amatőr, mind a professzionális receptek esetében az volt a legjellemzőbb, hogy az instrukciók indirekt beszédaktusként konstruálódtak: ez kijelentő mondattípussal valósult meg, amely viszont – direktívumról lévén szó – a cselekvés kognitív tartományának a kontinuumát profilálja. Erre a 25 receptből 17-et, illetve 25 receptből 24-et kizárólagosan jellemző konstruálási megoldásra szolgálnak példaként az alábbi instrukciók:

 

(112a) A sajtot egy tálba reszeljük.6

(112b) A húst a rizzsel, tojással és fűszerekkel összekeverjük és gombócokat formázunk belőle.7

(112c) Ha szeretjük, porcukorral megszórva tálaljuk.8

(112d) A csokit a vajjal és tejjel együtt egy gömb alakú keverőtálban összeolvasztjuk vízgőz fölött.9

 

A példák azt mutatják be, hogy a direktív beszédaktus közvetettsége úgy valósult meg, hogy a receptíró nem az instrukció kimondását, hanem az instrukció kimondásának következményeit vitte színre nyelvileg. Vagyis – a figyelmet metonimikusan áthelyezve a beszédaktus forgatókönyvén belül – a diskurzuspartnertől elvárt cselekvéseknek a végrehajtását jelenítette meg, mégpedig jelen időhöz lehorgonyzott, kijelentő módú igealak köré szerveződő kijelentő mondattípus segítségével. Ezzel a konstruálási móddal a receptírók a résztvevők közötti társas attitűdöknek az alakítását kezdeményezték: azt, hogy a megnyilatkozónak a diskurzuspartner szándékaira, illetve cselekedeteire való irányulásnak a társas viszonyokat esetlegesen negatívan értintő explicit elvárásszerűségét csökkentsék. Ez utóbbi viszonyulással áll összefüggésben az is, hogy az indirekt direktívumok tipikusan T/1. személyként jelenítették meg a diskurzus résztvevőit, amely megoldás révén a receptíró egyértelműen a receptolvasóra irányuló empatikus társas viszonyulásának adott hangot (részletesen lásd a 12.2.1. fejezet). Ez a fajta társas attitűdjelölő szerep azonosítható mindazzal együtt is, hogy az itt bemutatott konstruálási eljárás mind a jelen kutatás, mind pedig más, a magyar nyelvű recept műfaját érintő történeti (lásd Kuna 2011, 2019), illetve nyelvközi összehasonló vizsgálatok (lásd Bdrar-Szabó–Brdar 2009) tanulságai alapján erőteljesen műfajspecifikus konstruálási mintázat.

 

(113a) A fokhagymát pucoljuk meg, majd nyomjuk át a fokhagymaprésen.10

(113b) Itt figyeljük az állagát.11

 

Ezekben az esetekben a direktív beszédaktus forgatókönyvének a központi része, az ún. magja volt nyelvileg kidolgozva, tehát itt nem történt metonimikus figyelemáthelyezés a beszédaktus forgatókönyvén belül (vö. a cookpad.com/hu példaadásával a 8.1. fejezetben). Ugyanakkor a diskurzus résztvevőinek deiktikus megjelenítését itt is T/1. személyjelölő formák valósították meg, amelyek a társas attitűdök konstruálását az indirekt beszédaktusként megkonstruált instrukciókhoz hasonlóan végezték el (vö. 12.2.1. fejezet).

 

(114) A lisztet simára keverem a tejjel, hozzáadom a kókuszreszelék felét és folytonos keveréssel sűrűre főzöm.12

 

A (114) példával szemléltetett beszédaktusok egyfelől értelmezhetők indirekten konstruált instrukcióként, amelyekben – a (112a–d) példákhoz hasonlóan – az indirektség úgy valósul meg, hogy a receptíró a direktív beszédaktus forgatókönyvén belül a kommunikatív cselekvés kimondásának eredményére irányítja a figyelmet, elsődlegesen a kijelentő mondattípuson keresztül. Ebben az esetben a cselekvés kognitív struktúrája profilálódik. Viszont, ha figyelembe vesszük azt a részletesen a 12.2.1. fejezetben tárgyalandó aspektusát is a konstruálásnak, hogy a megnyilatkozó itt E/1. személyjelölő formákkal él, akkor több értelmezési lehetőség is nyílik. Az egyik lehetőség szerint az E/1. személyjelölést értelmezhetjük deiktikus kivetítésként (lásd 12.2.1. fejezet), amely esetben a mondattal megvalósított kommunikatív cselekvést pedig ugyancsak instrukcióként, mégpedig indirekt instrukcióként foghatjuk fel. A másik lehetőség viszont az, ha az E/1. személyjelölést nem a személydeixis kivetítéseként, hanem a receptíró önreprezentációjaként értelmezzük. Ennek megfelelően ugyanis az Elkészítés című rész egyfajta személyes példaadásként funkcionál (lásd 12.2.1. fejezet). Olyan konstruálásként, amely során a receptíró elsődlegesen saját cselekedeteinek a leíró bemutatását végzi el – vagyis a tudás kognitív struktúráját profiláló asszertív beszédaktusokat hajt végre –, amelyek ugyanakkor a recept diszkurzív sémájába ágyazódva a „hogyan csináld”-ra vonatkozó procedurális megértést aktiválják. Az 8. ábrán látható, hogy ezekben az esetekben mindkét lehetséges értelmezés szerint kódoltam a szóban forgó 3 recept vonatkozó mondatait.

 

(115) Zsiradékon egy serpenyőben kockázott bacont kezdtem párolni, hozzáadtam a húst.13

 

Ahogy a példa is szemlélteti, ebben a receptben a kijelentő mondatokban az E/1. személyjelölés mellé a múlt időhöz való lehorgonyzás társult. Ez pedig azt eredményezte, hogy itt az Elkészítés személyes múltbeli történetként konstruálódott, amely a recept diszkurzív sémájába ágyazódva igen erőteljesen példázatszerűen értelmezhető – olyan narratívaként, amely egy egyedi példán, mégpedig történetként konstruált példán keresztül szemlélteti valamely bonyolultabb dolognak (jelen esetben egy manuális cselekvéssornak) a természetét (vö. 12.2.1. fejezet, illetve Tátrai 2008).

 

 

A támogató beszédaktusok mindkét receptcsoportban kijelentő mondatként megkonstruált direkt asszertívumok voltak, amelyek egyértelműen a tudás kognitív tartományát hozták működésbe, ezek ugyanis valamely instrukcióként megjelenített elkészítési lépéssel kapcsolatban fejtettek ki bizonyos további ismereteket, amelyek a receptíró megítélése szerint a recept felhasználóját segíthetik az instrukciók sikeres végrehajtásában.

 

(116a) (Én légkeverésnél 170 fokon, 45 percig sütöttem.)16

(116b) Akkor jó, ha a paprika itt-ott már megfeketedett.17

 

Az (116a) példa zárójeles megoldása azt szemlélteti, hogy ezeknek a reprezentatív kommunikatív cselekvéseknek a támogató, kiegészítő jellege, illetve a direktívumoktól való elkülönülése gyakran explicit metapragmatikai reflexió tárgyává is vált. Ezt erősítette a mondatban alkalmazott személyjelölő forma megváltoztatása is a direktív beszédaktusok tipikus T/1. személyjelöléséhez képest (vö. 12.2.1. fejezet) – továbbá hogy a támogató beszédaktusok jellemző módon megkapták a „kiegészítő megjegyzések” diszkurzív egység annotációs kódját is (vö. 10.2.1. fejezet). Ugyanakkor mindkét fenti példa azt mutatja be, hogy ezek a támogató beszédaktusok legtöbbször valami olyan ismeretet közöltek a figyelem előterében álló cselekvéssor egy-egy lépésével kapcsolatban, amelyek a jobb megértést és az instrukciók könnyebb, pontosabb végrehajtását segítik elő.

 

(117a) Elkészítettük a kedvenc kekszsütinket házilag.18

(117b) A vásárokban a legjobb a levegőben szálló sült kolbász illata és látványa.19

 

Ez alól képeztek kivételt a professzionális receptek befejező szerkezeti egységei (a 10.2. fejezetben ezeket is a „keret” típusú szerkezeti egységek közé soroltam), amelyekre ugyanazon ismétlődő direkt direktívum (utasítás) alkalmazása volt a jellemző:

 

(118) Ha tetszett a recept, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!

 

Ez a felszólító mondattal megkonstruált, a cselekvés kognitív struktúráját aktiváló beszédaktus közvetlenül kifejezésre juttatta a megnyilatkozó arra vonatkozó vágyait, hogy a receptolvasó, azaz a weboldal felhasználója a streetkitchen.hu más receptjeit, illetve tartalmait is tekintse meg, akár más online platformokon.