11.2.2. A kísérleti receptek vizsgálatának eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatközlőktől a „jó regény receptjének” megalkotását elváró kísérlet során született, nem tipikus receptekben egyfelől a mondatokkal megvalósított kommunikatív cselekvéseknek a hasonló mintázatai rajzolódtak ki, mint az autentikus receptekben. Másfelől azonban a receptek Elkészítés – illetve a néhány kísérleti receptben megjelenő, hasonló funkciójú Előkészületek című részben (lásd 10.2.2. fejezet) – kevéssé volt jellemző az a tendencia, hogy az instrukciók szinte kizárólag indirekt beszédaktusként konstruálódtak. Ezek az adatok valamennyire már a 14. táblázatból is kiolvashatók.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. táblázat. A kísérleti receptekből álló nyelvi anyagban azonosított mondatok kvalitatív jellemzői és azok gyakorisági adatai1
Kódok száma, megnevezése
„A jó regény receptje” (össz.: 25 db)
Abszolút gyak.
Hányban?
6.1.
beszédaktusok
6.1.1.
direkt beszédaktusok
6.1.1.1.
direkt asszertívum
211
20 (83%)
6.1.1.2.
direkt direktívum
129
19 (76%)
6.1.1.3.
direkt komisszívum
6.1.1.4.
direkt expresszívum
6
5 (20%)
6.1.1.5.
direkt deklaráció
6.1.2.
indirekt beszédaktusok
6.1.2.1.
indirekt direktívum
112
19 (76%)
6.1.2.2.
indirekt komisszívum
6.2.
aktivált kognitív struktúra
6.2.1.
tudás
211
20 (83%)
6.2.2.
cselekvés
247
20 (83%)
6.2.3.
érzelem
5
4 (16%)
6.3.
mondattípusok
6.3.1.
kijelentő
312
23 (92%)
6.3.2.
kérdő
17
5 (20%)
6.3.3.
felszólító
129
19 (76%)
6.3.4.
óhajtó
3
3 (12%)
6.3.5.
felkiáltó
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyértelműen viszont a 12. ábra mutat rá arra a fentebb jelzett tendenciára, amely szerint a kísérleti receptek Elkészítés és Előkészületek című részeire 2-2 recept kivételével az volt a jellemző, hogy a közvetlen és közvetett beszédaktusként megkonstruált instrukciók egyaránt előfordultak bennük – amennyiben persze olyan receptekről volt szó, amelyekben az Elkészítés, illetve az Előkészületek című szerkezeti egységek kidolgozódtak (ez a 10.2.2. fejezet 10. táblázata alapján a 25-ből 17, illetve 2 regényreceptre volt jellemző).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. ábra. Az instrukció beszédaktusának különböző konstruálási módjai a kísérleti receptek az Elkészítés és az Előkészületek című szerkezeti egységében2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a tendenciát pedig tovább árnyalja az a 13. ábrán bemutatott jelenség, amely szerint a direkt beszédaktusként megkonstruált instrukciókból abszolút előfordulási gyakoriságukat tekintve több volt az Elkészítés, illetve Előkészületek című részekben, mint az indirekt beszédaktusként megkonstruált instrukciókból.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. ábra. Az Elkészítés és az Előkészületek című rész összes beszédaktusának abszolút gyakorisága az amatőr receptekben3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi mondatok közül a (119) a direkten konstruált instrukcióra szolgáltat példát, míg a (120) az indirekt konstruálási módra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(119) Majd vegyünk egy elegendő élettapasztalattal rendelkező személyt és tetszés szerint keverjük össze kreativitással és fantáziával.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(120) A megkent nyomtatópapírra gondosan felhelyezzük mintáinkat.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a direkt és indirekt beszédaktusként megkonstruált instrukciókra vonatkozó gyakorisági adatok egyrészt magyarázhatók azzal, hogy a kísérlet nem tipikus diszkurzív keretek között várta el a recept alapvetően instruktív természetű, a procedurális megértés működésére számító műfajának az aktiválását. Ezért az atipikus diszkurzív keretek miatt az adatközlők nagyobb szükségét érezték annak, hogy a konstruálás mikroszintjén – direkt instrukciókat alkalmazva – jelöltté tegyék azt, hogy a „hogyan csináld” típusú ismereteket hozzáférhetővé tevő diszkurzív sémát hoznak játékba. Másrészt viszont a direkt instrukcióknak az autentikus recepteknél jóval nagyobb előfordulási aránya arra is enged következtetni, hogy az Elkészítés instrukcióinak indirekt konstruálása a receptműfajnak kevéssé a műfajjelölő konstruálási eljárása (vö. Kuna 2011, 2024a).6 Pontosabban fogalmazva: az instrukciók indirekt beszédaktusként való konstruálása más konstruálási tényezőkkel – például a műfajjelölő szerkezeti egységekkel és személyjelölő formákkal – együtt állva működhet műfajspecifikus, azaz a receptműfajra igen gyakran jellemző konstruálási eljárásként, ahogyan azt az előző, 11.2.1. alfejezet nem a kutató által előhívott nyelvi adatok alapján be is mutatta. Viszont a kísérlet eredményei alapján a beszédaktus konstruálásának a közvetettsége nagy valószínűséggel nem játszik kezdeményező, azaz műfajjelölő, műfajspecifikáló szerepet a recept diszkurzív sémájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az instrukciós rész támogató beszédaktusai, valamint Hozzávalók és a „keret” funkciót betöltő szerkezeti egységek kapcsán pedig a kísérlet során ugyanolyan eredményekre jutottam, mint az autentikus receptekből álló kutatói korpusz elemzésekor, így ezeknek a további adatoknak a részletező bemutatásától itt eltekintek. Az Elkészítés, illetve Előkészületek című részben előforduló támogató beszédaktusok asszertívumok voltak, amelyek egy-egy elkészítési lépéssel, cselekvéssel kapcsolatos ismereteket közöltek leíró jelleggel. A Hozzávalók című egység listaszerű főnévi szerkezetekből állt, amelyek – a nem kutató által lehívott receptekhez hasonlóan – nem voltak lehorgonyzott elemi jeleneteket ábrázoló mondatok. Az ezekhez esetlegesen kapcsolódó mondatok, a „kiegészítő megjegyzések” azonban az autentikus receptekhez képest itt gyakrabban voltak direkt direktívumok [pl. fordulatok (kerüljük a kliséket, és ügyeljünk a megfelelő mértékre!)7] – ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a recept műfajába ágyazódó lista is erőteljesen a cselekvés kognitív tartományát aktiválja, ahogy maga a műfaj is a procedurális megértést hozza működésbe. Végül a kontextualizáló „keret” funkcióját betöltő szerkezeti egységek jellemzően a kísérleti receptekben is a tudás horizontját aktiváló asszertívumokból épültek fel a mondatok mikroszintjén.
 
 
1 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
2 Az ábra forrása: saját szerkesztés.
3 Az ábra forrása: saját szerkesztés.
4 Forrás: a rec_03 sorszámú kísérleti recept.
5 Forrás: a rec_09 sorszámú kísérleti recept.
6 Ehhez képest megjegyzendő, hogy ha a (112a–d) és a (113a–b) példákra visszatekintünk, akkor viszont az instruáló beszédaktus közvetettségéhez, illetve közvetlenségéhez képest határozottan műfajjelölőnek tűnik a T/1. személyjelölési formák alkalmazása (vö. Brdar-Szabó–Brdar 2009), ezzel viszont a következő, 12. fejezetben foglalkozom részletesen.
7 Forrás: a rec_02 sorszámú kísérleti recept.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave