Ballagó Júlia: A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon
›
II. rész: A receptek és a könyvértékelések műfajisága
›
12. A konstruálás személyességének és személytelenségének szerepe a receptek és a könyvértékelések műfajiságában
›
12.2. Perszonális konstruálás a receptekben
›
12.2.2. A kísérleti receptek vizsgálatának eredményei

12.2.2. A kísérleti receptek vizsgálatának eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.2.2. és a 11.2.2. fejezetek már bemutatták, hogy a kísérlet eredményei megerősítették az autentikus receptek elemzése során legmarkánsabban kirajzolódó konstruálási mintázatok műfajjelölő szerepét. Ehhez hasonlóak mondhatók el a kísérleti receptekről a perszonalizáció tekintetében is. Ugyanis a vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a kísérleti receptek legnagyobb hányadában (az összes 25-ből 12 kísérleti recept) az összes, diskurzusrésztvevők első vagy második személyű nyelvi megjelenítését szolgáló személyjelölő konstrukció legalább 50%-a „mi”-ként jelenítette meg a diskurzus résztvevőit, ahogy azt a 20. táblázat mutatja. Ezt követően a második leggyakoribb diskurzusrésztvevők megjelenítését szolgáló személyjelölő forma – az amatőr hobbiszakácsok receptjeihez hasonlóan – az E/1. személyű konstruálási mód volt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

20. táblázat. A legjellemzőbb első és második személyű személyjelölések gyakorisági adatai a kísérleti receptekben1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak megegyezik továbbá az autentikus receptekben kimutatott tendenciákkal, hogy a kísérleti receptek Elkészítés (vagy Előkészületek) címmel ellátott, instrukciókat tartalmazó szerkezeti egységében található T/1. konstrukciók az instruáló receptírót és az instruált receptolvasót jelenítették meg azonos többesség tagjaiként. Azaz ebben az esetben is megvalósult a T/1. személyű személyjelöléseknek az úgynevezett virtuális, vagy más szóval empatikus használata, amely révén a regényrecept szerzője a befogadóval végzett közös tevékenységként jelenítette meg azt a cselekvéssort, amelynek elvégzésére direkt és indirekt módon megkonstruált instrukciókkal (lásd 11.2.2. fejezet) felszólította az olvasót:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(132) Elkészítés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Amennyiben már van egy ötletünk, kezdjük el megdolgozni ezt: vegyük a papírt vagy a Word-dokumentumot, kezdjünk el jegyzeteket készíteni – vagy, ha úgy tartja kedvünk, vágjunk a dolgok közepébe egy frappáns kezdőmondattal, és hagyjuk, hogy magától bontakozzon ki a világ, amit létrehozunk. [...]2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A résztvevőket megjelenítő személyjelölő konstrukciók közötti második leggyakoribb E/1. személyű konstruálással kapcsolatban azonban lényeges felhívni a figyelmet arra, hogy esetükben a személyjelölés által kezdeményezett perszonalizáció jellege eltérő volt. Ugyanis ezek egyedül a rec_04 sorszámú kísérleti receptben valósították meg az E/1. deiktikus kivetítését:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(133) Előkészületek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • kinek akarok írni?
  • milyen mennyiség körülbelül?
  • volt-e már tapasztalatom írással?
  • miről szeretnék írni? [...]3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rec_21 és rec_22 sorszámú regényrecept mindösszesen egy első vagy második személyű személyjelölést tartalmazott. A kifejezetten sok (28, illetve 14 darab) első vagy második személyű személyjelölést tartalmazó rec_07-es és rec_08-as sorszámú kísérleti recept pedig összességében teljesen kilógott a kísérleti receptek közül. Ezek ugyanis részletező leírását adták a megnyilatkozó adatközlők regénnyel szembeni műfaji elvárásainak, és a kísérleti szöveget egyértelműen a tétel–indoklás szerkezeti sémára épülő, argumentatív jellegű diskurzusként konstruálták meg, nem pedig Hozzávalókból és Elkészítésből álló, a procedurális megértést működést működésbe hozó receptként. Ennek keretében az E/1. személyű konstrukciók a megnyilatkozó kontextusfüggő kiindulópontját jelölték ki [lásd (134) példa)]: mint a diskurzus társas világában való tájékozódás szociokulturális kiindulópontját, és egyúttal – erőteljesen reflexív jellegű szövegekről lévén szó – mint a diskurzus mentális világában való tájékozódás tudati kiindulópontját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(134) [...] Ha mégis megpróbálom összeszedni, akkor az alapján tudom felsorolni, hogy olvasóként milyen írói fogásokat érzek egy regény olvasása során jónak. Ezek pedig a következők: Fontos, hogy a könyv cselekménye, alapötlete valamilyen egyedi élmény, esemény, gondolat legyen, de ezt úgy adja át, úgy írja le, hogy az minél komplexebben igazodjon a körülöttünk lévő világhoz, hiszen így lesz hozzáférhető az olvasó számára, így tud majd azonosulni, vagy épp ellenszenvet érezni az olvasó. [...]4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A példában szereplő, félkövérrel kiemelt E/1. személyű konstrukciók explicit metapragmatikai reflexiók (aláhúzva) részei: azaz egy olyan – jelen esetben – összetett mondatkonstrukciónak az elemei, amely a megnyilatkozónak a diskurzus megalkotásához fűződő reflexív konceptualizációját teszi hozzáférhetővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényeges különbség ugyanakkor az autentikus receptek és a kísérleti receptek között, hogy az autentikus receptekben elenyésző volt azoknak az eseteknek a száma amikor a diskurzusrésztvevők nyelvi megjelenítése első vagy második személyű birtokos személyjel segítségével valósult meg (az összes 1177 első vagy második személyű személyjelölésből mindösszesen 60 darab, ami 5%-ot tesz ki). Ehhez képest viszont a kísérleti receptekben jóval gyakoribb volt, hogy az adatközlő a résztvevőkhöz lehorgonyzott nominális szerkezetek segítségével, azaz birtokos referenciapontként jelenítette meg a diskurzus résztvevőit (az összes 511 első vagy második személyű személyjelölésből 115 darab, ami 22,5%-ot tesz ki):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(135) [...] Az exházastársunk, anyukánk, nagypapánk személyiségjegyeivel díszíthetjük, meghinthetjük tipikus és egyedi szófordulatokkal a mondataikat, mint szórócukorkával a sütit. Igazinak kell tűnniük, nem olcsó marcipánfiguráknak. [...]5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a T/1. személyű konstruálás erőteljesen műfajjelölő konstruálási eljárás, ellenben az, hogy a T/1. személyű személyjelölés szinte kizárólagosan csak igealakokon valósulhat meg, a kísérlet alapján kevéssé tűnik kulcsfontosságúnak a receptekre jellemző perszonalizáció kialakításában. Ezzel együtt viszont természetesen a magyar nyelv sajátosságaiból adódóan a legtöbb első vagy második személyű személyjelölést igei személyragok valósították meg. A T/1. személyű igei szerkezetekben megjelenő leggyakoribb igei lemmákat a 21. táblázat mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

21. táblázat. A kísérleti receptek T/1. személyű igei szerkezeteiben leggyakrabban előforduló igék6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázatból látható, hogy a kísérleti receptek T/1. személyű igei szerkezeteiben az autentikus receptekhez képest jóval kevesebb volt a leggyakoribb igei lemmák között az olyan, amely a főzés fogalmi tartományával kapcsolatos tárgymanipulációt jelent: ilyen egyedül a 3-szor megjelenő süt ige volt. A hozzáad (7 előfordulás), elkezd (5), hagy (4), használ (4), vesz (4), dolgozik (3) igék jóval általánosabb cselekvéseket neveznek meg, továbbá a figyel (4) és a vigyáz (4) pedig kifejezetten mentális folyamatokat neveznek meg, a gondolkodás, képesség fogalmi keretét aktiválva. Mindez azzal magyarázható, hogy a kísérleti receptekben azáltal, hogy nem egy étel, hanem egy regény elkészítésének a mikéntjét írták le a megnyilatkozók, más jellegű, elsősorban diszkurzív, illetve azokhoz kapcsolódó mentális folyamatoknak az instruktív bemutatása került előtérbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez utóbbi megállapítás pedig egyúttal rámutat arra is, hogy a kísérleti receptek esetében miért tekintek el attól, hogy a D) elemzési szempontra, azaz az első és második személyű személyjelölő konstrukciók metapragmatikai tudatosságára vonatkozó adatokat számszerűen is szemléltessem. Ugyanis a kísérlet során a feladat eleve az volt, hogy reflexív természetű szövegeket hozzanak létre az adatközlők, mégpedig olyan értelemben, hogy egy másik diskurzus megalkotására vonatkozó elvárásaikat kellett a recept műfaji sémáját alkalmazva hozzáférhetővé tenniük. Emiatt kifejezetten jellemző volt az, hogy a diskurzusrésztvevők első vagy második személyű megjelenítése különféle típusú reflexív konceptualizációk részeként valósult meg [vö. (134) példa] – ez a jellegzetesség azonban nem a recept műfajának a sajátosságaival magyarázható, hanem azzal, hogy a megnyilatkozóknak a saját, regényműfajjal kapcsolatos tudásukra kellett reflektálniuk a kísérlet keretei között.
 
 
1 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
2 Forrás: a rec_10 sorszámú kísérleti recept; kiemelések tőlem: B. J.).
3 Forrás: a rec_04 sorszámú kísérleti recept; kiemelések tőlem: B. J.)
4 Forrás: a rec_08 sorszámú kísérleti recept; kiemelések tőlem: B. J.
5 Forrás: a rec_11 sorszámú kísérleti recept; kiemelések tőlem: B. J.
6 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave