Takácsné Szabó Melinda: „De nehéz az iskolatáska…” • Az óvoda–iskola átmenet nehézségei
›
6. Lemorzsolódás
›
6.1. Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe

6.1. Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi élet első hat éve meghatározza az alapvető kompetenciák kialakulását, amelyek nagyban befolyásolják az iskolai élet sikerességét, az elérhető eredményeket és a majdani foglalkoztathatóság mértékét, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. A Delors-jelentés már 1997-ben megfogalmazta: „Az iskola előtti oktatásban részt vevő gyerekek könnyebben illeszkednek be az iskolai életbe, és kevesebben hagyják abba idő előtt a tanulást, mint a többiek” (Delors, 1997: 99).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szociális jogok 2017-ben közzétett nyilatkozata (A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat, 2017) megfogalmazza a megfizethető és jó minőségű kisgyermekneveléshez és -gondozáshoz való jogot, és kitér arra is, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez. A magas színvonalú óvodai nevelés révén jobb alapkészségek szerezhetők, és nagyban hozzájárul a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez is. Az óvodai nevelésben nem részesülők esetében háromszor nagyobb az esélye annak, hogy gyengén teljesítenek majd az iskolában – szemben azokkal a tanulókkal, akik legalább egy év iskola előtti oktatásban vettek részt. A hátrányos helyzetű vagy migráns tanulók esetében jelentős hátránycsökkentő szerepe van az itt szerzett tapasztalatoknak (Az Európai Tanács Javaslata; lásd Javaslat, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az óvodai nevelés hatása bizonyított a kora gyermekkori fejlődés és a tanulásban elért eredmények szempontjából (Széll, 2018; Berlinski et al., 2009; Currie, 2001; Barnett, 1995).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola előtti oktatás hiánya erős előrejelzője lehet a 15 éves korban elért alacsony teljesítménynek. A 2012-es PISA-adatok kimutatták, hogy az általános iskolát megelőző oktatásban nem részesülő diákok 41 százaléka az alapszint alatt teljesített matematikából. Azok a tanulók, akik egy évnél rövidebb ideig vettek részt óvodai nevelés-oktatásban, 30 százalék alatt teljesítettek. Sokkal jobb teljesítményt nyújtottak azok, akik több mint egy évig részesültek óvodai ellátásban (OECD, 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Porkolábné Balogh Katalin szerint a tanulási problémák jelentős része már óvodáskorban felismerhető és megfelelő, speciális nevelőmunkával fejleszthető (Porkolábné Balogh, 2009). Az óvoda szerepe a prevenciós folyamatokban is megmutatkozik (Porkolábné Balogh et al., 2009). Főként a négy-öt évesek esetében az óvoda már az úgynevezett „kibővített társas reláció” kezdete. Mindemellett a szakszerű elemi képességfejlesztés révén hozzájárul többek között a gondolkodás, a beszéd fejlődéséhez is. A családok különbözősége miatt a hátrányok csökkentését, mérséklését, az esélyegyenlőség lehetőségét is biztosítani kell. Ha a család kulturális közege nem teszi lehetővé a gondolkodási folyamatok és a beszéd fejlődésének megfelelő környezetet az életkori sajátosságoknak megfelelően, ez a feladat az óvodára hárul. Nem feltétlenül az anyagi helyzet befolyásolja ennek meglétét; egy értelmiségi családból származó gyermek beszédfejlődése is megakadhat, ha nincs kellő mértékű társas interakció a családban (Szenczi, 2018: 265).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kora gyermekkori nevelés megteremti a későbbi hatékony tanulás alapjait. Nem csupán kompetenciákat fejleszt (Lannert, 2014), amennyiben minőségi korai nevelés-oktatásról van szó. Azaz a gyermeket olyan környezetbe helyezik, amely megfelelően kielégíti fejlődési szükségleteit. A minőségi kisgyermeknevelés kérdése kontextusfüggő, szükség van a helyi sajátosságok értelmezésére is. Az alapvető törekvés jó esetben nem az, hogy elérjünk egy nevelési, tanulási célt, egy minimumkövetelmény elsajátítását, hanem az, hogy a tanulás örömét láttassuk meg a gyermekekkel, és megtanítsuk nekik, hogyan kell felfedezni a világot. Tapasztalatokhoz kell hozzásegíteni őket, ezáltal önmaguk tesznek szert a tudásra. Helyi sajátosságok függvénye, hogy milyen lehetőségek adottak ehhez, mit tud nyújtani a helyi környezet, milyen anyagi források állnak rendelkezésre, mennyire vonhatók be intézmények, szülők az egyes programokba stb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos megjegyezni, hogy az a környezet, amely nem képes az egyéni fejlődési szükségletek kielégítésére, vagy nem megfelelően teszi azt, káros lehet a gyermekek későbbi fejlődésére. Ennek értelmében a kora gyermekkori nevelés kiterjesztése, mindemellett fejlesztése évtizedek óta kiemelt helyen szerepel a nemzetközi politikai napirendben (Pascal et al., 1998).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave