Veszprémi Tamás, Veszprémi Tamás veszpremi.tamas@vbk.bme.hu

Általános kémia

Negyedik, átdolgozott kiadás

4. kiad.


Mi van az elemi cellában?

Ha ismerjük az elemi cella kristályrendszerét, még tág tere van a változatosságnak. Az 5.44. ábra néhány lehetőséget mutat be. Az egyszerű köbös cellában a rácspontokon egymás mellett ülnek a részecskék. Ennek megfelelően átmérőjük egyenlő az elemi cella élhosszúságával. Ilyen a kristályszerkezete pl. a polóniumnak (az egyetlen fém, melynek ilyen a szerkezete), vagy a káliumkloridnak. Ennek a kristályszerkezetnek a térkitöltése eléggé gazdaságtalan, a lehetséges térnek mindössze 52%át tölti ki. Ezért is viszonylag ritka a természetben ez a típus. A térben centrált köbös kristály elemi cellájának nemcsak a csúcsain, hanem a közepén is egy részecske ül. A térkitöltés sokkal jobb, 68%. Erre példák az alkálifémek vagy a CsCl kristály szerkezete. Ha az elemi cellának nemcsak a csúcsain, hanem lapjainak a közepén is találunk részecskéket, viszont a közepén nem, az ilyet lapon centrált köbös rácsnak nevezzük. Erre példa az NaCl, a fullerén vagy a neon. Ez az egyik legszorosabb illeszkedésű rács, melynek térkitöltése 74%. Végül az ábrán látható az ún. szoros illeszkedésű hexagonális rács, mely – a nevéből is következően – ugyancsak igen jó térkitöltésű (74%).1 Ilyen kristályt alkot pl. a lonsdaleit, a Be, Mg, Ca és az Sr.

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Nyomtatott megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 114 6

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimer-kémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több – tipográfiailag is elkülönített – szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolat-menet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz – másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-kemia-uj//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave