A fotoreaktiv diazirin és a klikkelhető fogantyú együttes alkalmazását Cravatt és munkatásai alkalmazták először egy ún. multifunkcionális, fotoreaktív vegyületkönyvtár tervezésében és szintézisében (Kambe és mtsai, 2014; 4.5.44. ábra). A kutatócsoport egy 60 tagú, többszörösen funkcionalizált, diverz szerkezetű vegyületkönyvtárat állitott elő Ugi-azid többkomponensű reakcióban (Flores-Reyes és mtsai, 2021) bevezetve a diazirin- és alkin-funkcionalitásokat is. A vegyületkönyvtár alapvető célja az volt, hogy sejtalapú esszében egy lépésben azonosítson biológiailag aktív vegyületeket és egyben fehérjecélpontjukat is.

Ábrányi-Balogh és munkatársai más megközelítést választottak (Ábrányi-Balogh és mtsai, 2024). Egy 100 tagú diazirincímkével ellátott fragmens-vegyületkönyvtárat terveztek és szintetizáltak. Elsőként egy farmakofór-optimalizált fotoaffinitás- (PhP) könyvtárat terveztek, melyek fragmenseit kísérletileg validált 2 és 3 pontos egyedi farmakofórmintázatok elemzése, lefedettsége és diverzitása alapján választották ki. Az így kiválasztott 100 fragmenst fotoreaktív diazirincsoporttal látták el. A fragmenseket a kovalensen kötött fehérje–fragmens komplexek tömegspektrumainak elemzése alapján rangsorolták kötődési intenzitás és szelektivitás alapján. A PhP-könyvtár STAT5B N-terminális doménnel szembeni szűrése két ígéretes fragmenst azonosított (PhP065; PhP097, 4.5.48. ábra), amelyek mikroszkópos termoforézissel meghatározott affinitási értékei: Kd = 2,58 és 18,06 μM. A fragmensek lehetséges kötőhelyeit 3D-dokkolással azonosították. A fragmensek emellett gátolják leukémiás sejtvonalak (MV4-11, MOLM-13) életképességét is. Érdekes technológiai innováció, hogy a diazirin fotokovalens jelölési hatékonyságát egy fehérjekötőhely-közeli lizin terminális aminocsoportjához kapcsolt irídiumalapú fotokatalizátorral sikerült jelentősen javítani.