Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban

A gyógyszerkémia számos területére, így a farmakológiai hatásra–mellékhatásra, a hatóanyagok farmakokinetikai sajátságára és toxicitására, de akár a szerves szintetikus és analitikai kémiai folyamatokra vonatkozó szerkezet–sajátság összefüggések egyik legfontosabb és alap leíró paraméterei (descriptors) a gyógyszermolekulák fizikai kémiai tulajdonságai. A vegyületek fizikai kémiai sajátságainak ismerete mind kémiai, mind biológiai szempontból elengedhetetlen. Míg szintetikus és analitikai kémiai szempontból a hatóanyagoknak alapvetően a reakcióval, a minta-előkészítéssel vagy az elválasztás- és méréstechnikával összefüggő közegekben (elsősorban szerves oldószerek) mutatott, addig a biológiai jelenségek vizsgálata során a fiziológiás közegekben (gyomor, bél, vér, szöveti környezet) mutatott viselkedését és fizikai kémiai sajátságait kell figyelembe venni. A gyógyszerkémiában a vegyületek fizikai kémiai paramétereit, klasszikus megközelítésben, a tápcsatornán keresztül végbemenő felszívódáshoz (Absorption), a véráram által biztosított szöveti eloszláshoz (Distribution), a főként májban végbemenő metabolikus (Metabolism) és az elsőlegesen vesén keresztül történő kiválasztási (Excreation) folyamatokhoz köthető, azaz összességében az ADME-sajátságok előrejelzésére használjuk. Ugyanakkor a gyógyszerkémiát kiemelten is érintő, elmúlt 20 évben bekövetkezett keminformatikai fejlődés megnyitotta a kaput a fizikai kémiai és a molekuláris leírók olyan kvantitatív szerkezet-tulajdonság összefüggéseinek (QSPRquantitative structure-property relationship) egyenletbe foglalt megadására is, mint a klasszikus szerkezet–hatás (activity – QSAR), a (biológiai) válaszkorreláció (response – QSRC), a reaktivitás (reactivity – QSRR), a toxicitás (toxicity – QSTR), az (enantioszelektív) retenció ((enantioselective) retention – QS(E)RR), a mobilitás (mobility – QSMR); de a hatás-összefüggések kiterjesztéseként megemlíthetők a szekvencia–hatás, az alak–hatás és a szerkezeti hasonlóság–hatás (sequence-acitvity – QSAM, shape-activity – QShAR, similarity-activity – QSiAR) összefüggések is.
A hatóanyagok fizikai kémiai jellemzését leszűkítve a korai fázisú ADME-sajátságokra, a vizsgálatok farmakokinetikai értelemben vett mechanisztikus megközelítésében a gyógyszeradagolás per os valósul meg, amit a tápcsatornában a hatóanyag felszabadulása (liberation) és ki-, illetve feloldódása (dissolution), majd felszívódása követ, végül a hatóanyag a véráram segítségével a célszövetbe jut, azaz eloszlik a szervezetben. A fizikai kémiai leírás további egyszerűsítő feltétele, hogy mind a tápcsatorna epitél sejtjein (gyomor- és bélhámsejteken) keresztül történő felszívódás, mind a szöveti eloszlásnál a hatóanyag sejtmembránokon keresztüli átjutása (penetrációja) kizárólag passzív transzporttal valósul meg. A fenti feltételek mellett a gyógyszerjelölt vegyületek ADME-folyamatai már relatíve egyszerű molekuláris, kémiai, illetve fizikai kémiai paraméterekkel is modellezhetővé válik. Ezek közül a gyógyszerkémia első közelítésben a vegyületek protondisszociációs sajátságát, lipofilitását, vizes oldatban az oldhatósági viszonyait, lipid és egysejt-membránokon keresztüli permeabilitását, illetve különböző fiziológiás modelloldatokban mért kémiai stabilitását vizsgálja, a gyógyszerjelölteket ezek alapján osztályozza, illetve ezeket (is) felhasználva történik a szerkezetoptimalizálás is.

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave