Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


4.9.1.3. Biztonsági tulajdonságok

A korszerű gyógyszerkutatásban elképzelhetetlen egy olyan új gyógyszer forgalomba hozatala, amelynek hatásmechanizmusa és esetleges mellékhatásai ismeretlenek. A mellékhatásokat alapvetően két csoportra oszthatjuk, vannak az un. mechanizmus alapú mellékhatások, amelyek az adott vegyület hatásmechanizmusával közvetlen összefüggésbe hozhatók. Ezeket a mellékhatásokat célszerű már a célpont validálás stádiumában felmérni és a kutatási program sorsáról ennek ismeretében dönteni. A mellékhatások másik csoportjáért a vegyületek más makromolekulákkal (un. anti-célpontokkal) való kölcsönhatása (un. off-target hatás) a felelős. Ezek a mellékhatások értelemszerűen az adott mechanizmuson elért hatékonyság javításával (a dózis csökkentésével) és a más makromolekulákkal szembeni kölcsönhatásokkal szembeni szelektivitás fokozásával szoríthatóak vissza. A hatékonyság korai optimálás során történő túlzott fokozásának veszélyeiről már megemlékeztünk, ezért ez önmagában nem lehet megoldás az esetleges mellékhatások elkerülésére. Ezért vezérmolekula jelölt vegyületcsalád néhány tagját különböző enzimeken és receptorokon is meg kell vizsgálni. Mivel a legtöbb esetben az adott kutatóhelyen hozzáférhető tesztek száma korlátos, ezt a vizsgálatot célszerű külső kutatóhelyen megvalósítani. Ilyen vizsgálatokra szakosodtak például az Eurofin cég, amely több száz vizsgálatot kínál funkcionális receptoron és különböző enzimken (Cerep panel). Az ilyen részletes vizsgálatok költsége azonban jelentős lehet. Amennyiben a vizsgált vegyületek csak néhány (legfeljebb 5-6), a potenciális mellékhatások szempontjából kritikusnak tekinthető teszten mutatnak jelentősnek nevezhető aktivitást (pl. aktivitásuk nagyobb mint 50% a vizsgált 10, illetve 1 µM koncentrációban) úgy lehet esélyünk arra, hogy majd a vezérmolekula optimálás során a kívánt mértékben (100-1000-szeres mértékben) szelektívekké tegyük őket. Ennek előfeltétele azonban az, hogy a vizsgált vegyületek egyetlen jelentősnek talált aktivitása se legyen több nagyságrenddel erősebb a célponton tapasztalt hatásnál. A vezérmolekula azonosításának időpontjára optimális esetben a jelöltek a vizsgált rendszereken legalább 50-szeres szelektivitást mutatnak.
A mellékhatások egy speciális formáját jelentik az előző alfejezetben tárgyalt, potenciálisan gyógyszerkölcsönhatásokhoz vezető CYP gátlással, illetve indukcióval összefüggő biológiai aktivitások, valamint a metabolitikus folyamatokban keletkező termékekkel, metabolitokkal összefüggő nemkívánatos hatások. Utóbbiak közül a vezérmolekula azonosítás stádiumában a potenciálisan májtoxicitást okozó un. reaktív metabolitok korai azonosítása jöhet szóba.
Biztonsági szempontból lényeges lehet a vezérmolekula jelöltek mutagén és karcinogén hatásának vizsgálata, amelyet manapság leginkább az ún. Ames teszttel (4.8.3.5. fejezet) vizsgálnak. Az in vitro toxicitás vizsgálatok speciális esetekben további sejtes citotoxicitási vizsgálatokkal egészülhetnek ki. Amennyiben a vezérmolekula jelöltet magába foglaló vegyületcsalád több tagja is toxikus jeleket mutat, úgy ennek a vegyületkörnek az optimálásától célszerű eltekinteni. Hasonlóan kedvezőtlen és az adott szerkezeti kör prioritását nagymértékben csökkentő lehet, ha a család tagjai a szívben lévő kálium-csatornákat (hERG-csatorna, 4.8.2.6.1. fejezet) gátolják, amely szívritmus problémákhoz vezethet. Bár a hERG gátlás ténye önmagában nem jelenti a vegyületcsalád azonnali elvesztését, jelentőségének megítéléséhez általában összetett kardiovaszkuláris vizsgálatokra van szükség. Ugyanakkor egy ilyen hatásoktól mentes vegyületcsalád nyilvánvalóan jobb vezérmolekulákat adhat az azonosítást követő optimáláshoz.

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave