Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


1.8. A klinikai fázis III vizsgálat

A „clinical proof of concept” birtokában (igazából a IIa szakasz pozitív jelei esetén már sokkal korábban) megkezdődhet a fázis III vizsgálatok tervezése. Ezen vizsgálatok célja elsősorban az adott indikációban a hatékonyság statisztikailag szignifikáns bizonyítása nagyszámú betegen, de szintén fontos a mellékhatásprofil „kitisztázása” ebben a betegpopulációban. A vizsgálatok általában több országban, multicentrikus módon folynak, így a hatóság által igényelt földrajzi régióból bizonyos arányban biztosítani kell a betegbevonást. Általános esetben ezek a vizsgálatok több ezer beteg bevonásával zajlanak, és legalább két ilyen vizsgálatnak kell pozitívnak lennie a kérelem beadásához és a forgalomba hozatal engedélyezéséhez. Sok esetben egy már engedélyezett, azonos indikációjú gyógyszerrel (aktív kontroll) folytatott párhuzamos vizsgálat is kell (az aktív gyógyszer az egyik kar a vizsgálatban – ez kerül az egyik kezelési sémába –, és nem a placebo). Ez alól kivételt a ritka betegségek képeznek, ott általában elég egy pozitív vizsgálat is. Bevett gyakorlat, hogy a multinacionális cégek három fázis III vizsgálatot indítanak párhuzamosan, hogy kizárják a statisztikai hibát és természetesen ne veszítsenek időt. Ennél a vizsgálatnál továbbá jól meg kell fontolni, hogy a fejlesztő milyen dózisokat választ ki az egyes karokba. A törzskönyvezési folyamatban később csak olyan dózist fognak majd engedélyezni, melynek hatékonysága és biztonságossága ezekben a vizsgálatokban bizonyított. Természetesen a három vagy több vizsgálatban lehetnek eltérő dózisok, de ettől még az előző mondatban leírt követelmény fennáll. Szintén nagy jelentőségű, hogy a hatóságok csak abban az indikációban fogják engedélyezni a gyógyszerjelöltet, amelyikben a dedikált fázis III vizsgálatok folytak. Így tehát ha egy vegyületet több, például 4 indikációban szeretnénk törzskönyvezni, akkor minimum 4×3 klinikai vizsgálatot kell indítanunk, ami önmagában több százmillió dollár költséggel jár. Szintén fontos, hogy a biztonságossági adatokat dózisszintenként összevonva tekinti át az engedélyező hatóság, azaz a gyógyszerismertetőre olyan safety-adat is felkerülhet, ami egy másik indikációra vonatkozó vizsgálatból következik.
Ennek a vizsgálattípusnak jelentős szerepe van a későbbi marketingtevékenységek szempontjából is. Az, hogy milyen klinikai egységekben zajlik a gyógyszer tesztje, azért is fontos, mert lehetőséget kínál arra, hogy meggyőzzük a véleményvezér orvosokat a szer pozitív tulajdonságairól. Számos gyógyszergyár a fázis III vizsgálatokat már nem is központi K+F egységével tervezteti és végezteti, hanem indikációspecifikusan kialakított üzleti egysége feladatává teszi.
Természetesen a fejlesztés során sok egyéb klinikai és nem klinikai vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy a törzskönyv beadható legyen. Az előzőek közé tartoznak, többek között például a gyógyszerinterakciós vizsgálatok és egyéb, a szer sorsát a szervezetben kimutató vizsgálatok. Ilyen például a humán specifikus metabolizmus vizsgálata vagy a szervezetben a gyógyszer eloszlásának vizsgálata. Az elvégzendő nem klinikai vizsgálatok között szerepelnek például a hosszú távú nemrágcsáló-toxicitási vizsgálatok, illetve a reprodukciós toxikológiai és a karcinogenitási állatvizsgálatok.
A fejlesztés kezdetekor és a teljes folyamat alatt is nélkülözhetetlenek a hatósági konzultációk (Scientific Advise), a legfontosabb országok esetében mindenképpen. Ezek segítik a fejlesztőket a szükséges vizsgálatok kiválasztásában, azok tervezésében és lebonyolításában. Ezeken tudhatják meg, hogy mely szempontokat tart fontosnak az adott jelölt esetében a hatóság, mely kérdésekre vár mindenképpen választ. Hatékony és gyors klinikai fejlesztés elképzelhetetlen hatósági konzultációk nélkül.

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave