A könyv írása idején három olyan gyógyszer rendelkezik a világ legnagyobb gyógyszerpiacán (USA) forgalombahozatali engedéllyel, mely Magyarországon dolgozó hazai kutatókhoz kötődik, bár K+F történetük szignifikáns eltérést mutat. E három szer időrendi sorrendben a szelegilin, a kariprazin és az arimoklomol. Az első esetben a szerkezet feltalálása és a preklinikai vizsgálatok nagyobb részének elvégzése itthon, a Chinoinban és Semmelweis Orvostudományi Egyetemen történt az 1960-as években, de a vegyület nem került nemzetközileg is elfogadható preklinikai és klinikai fejlesztési szakaszba Magyarországon, bár a Chinoin itthon forgalomba hozta 1978-ban. A szer kalandos úton végül a Mylan céghez került, amely megszerezte a forgalombahozatali engedélyt Parkinson-kór tüneteinek javítására az USA-ban, és még ma is forgalmazza a szert ott és a világ több országában. A harmadik esetben, az arimoklomol fejlesztése során a Biorex Kft., ahol a feltalálás és a teljes preklinikai munka zajlott az 1990-es években, a klinikai fázisig is eljutott és a fázis I vizsgálat már nemzetközileg is elismert (GCP) módon történt. Sajnos azonban a cég megszűnésekor a molekula jogait relatíve alacsony áron eladták, és azok külföldre kerültek. A történet részletes ismertetése nélkül elég azt kiemelni, hogy szintén kalandos út után, az FDA 2024 szeptemberében a Zevra cégnek forgalombahozatali engedélyt adott a Niemann–Pick-szindróma C típusának kiegészítő terápiás kezelésére. Ez a betegség a ritka betegségek (orphan disease) kategóriájába tartozik, így annak ellenére, hogy az USA-piacon tíz év monopol helyzetet élvez, a termék várható forgalma nem lesz gyógyszerpiaci értelemben jelentős. E két termék közös jellemzője, hogy habár elérték a világ legnagyobb gyógyszerpiacát és ott forgalmazásra is kerültek, a gazdasági eredményből sem a vegyületet feltaláló cégeknek, sem a magyar gazdaságnak gyakorlatilag semmilyen hasznot vagy erkölcsi sikert nem hoztak.