Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.2.2.1. C-vitamin

Felfedezése és szerkezete
Elsőként 1928-ban Szent-Györgyi Albert izolálta tehén-mellékvesekéregből, ekkor még hexuronsavként nevezte el. 1932-ben bebizonyosodott a skorbutellenes hatása (Szent-Györgyi és az amerikai C. G. King), és aszkorbinsavra keresztelték át. Szerkezetét Szent-Györgyi az angol Norman Haworthtal kooperációban határozta meg 1933-ban, amiért 1937-ben Nobel-díjat kaptak (Fülöp és mtsai, 2010, Marriott és mtsai, 2020).
Szerkezetét tekintve γ-lakton-származék, mely savas karakterét 3-as pozíciójú enolos hidroxilcsoportjának köszönheti (pKa: 4,25). Redoxaktív vegyület, a szabad gyök monodehidro-L-aszkorbinsavval, valamint az oxidált aszkorbát/dehidro-L-aszkorbinsavval alkot redoxirendszert (6.2.14. ábra). Az aszkorbátgyök–aszkorbát termodinamikai pár egyelektron-redukciós potenciálja a legtöbb fiziológiai redoxirendszeré alatt van, így ezekben a rendszerekben elsődlegesen a C-vitamin fog oxidálódni. Legfontosabb biológiai szerepe is ebből jön: nem enzimatikus antioxidánsként funkcionál (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
 
6.2.14. ábra. Aszkorbinsav redoxirendszere
Forrás: saját szerkesztés
 
Metabolizmusa
Habár az emberi szervezet nem képes előállítani a C-vitamint, a szárazföldi emlősök többsége, a hüllők és a kétéltűek képesek a szintézisére. Ez feltehetőleg a vízi élőhelyről a jóval nagyobb stresszel járó (nagyobb oxigénkoncentráció, kiszáradás esélye, magasabb hőmérséklet) szárazföldi élettérre történő áttérés evolúciós feltétele volt, és ugyanúgy megtalálható a fejlettebb növényeknél is. Utóbbiak esetében több módszer is kifejlődött a fajokon belül a C-vitamin szintézisére (Marriott és mtsai, 2020).
A táplálékkal történő elfogyasztását követően a vékonybélben szívódik fel nátriumfüggő transzporterek segítségével, majd a keringésből a szövetek a nátrium- és kalcium/magnéziumfüggő transzporterrel veszik fel. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk a C-vitamin homeosztázisért, és az antioxidáns hatás kifejtéséért felelős transzportereket (Marriott és mtsai, 2020).
Főként változatlan formában vagy oxaláttá és más oxidatív metabolitjaira bontva a vizelettel ürül. Fontos megjegyezni, hogy változatlan formájában visszaszívásra kerül egészen a transzporterek telítődéséig, így csökkentve minimálisra ürülését (Rumsey és mtsai, 1998).
 
Szerepe és a hiánya esetén kialakuló betegségek
Oxidázok kofaktoraként makromolekulák szintézisében vesz részt. Az enzimek fémionjait tartja redukált formában, ezzel támogatva az általuk katalizált folyamatokat. Ennek egyik legfontosabb helyszíne a kollagén- és karnitinszintézis. Ezek esetében α-ketoglutarát-dependens dioxigenázok egy atom oxigént szukcinátba, egy atom oxigént pedig a megfelelő szubsztrátjukba építenek be vas(II)ion jelenlétében. Kollagén esetében három aszkorbátdependens dioxigenázra van szükség: prolil-4-hidroxilázra, prolil-3-hidroxilázra, valamint lizil-hidroxilázra. Karnitin esetében kettőre: 6-N-trimetil-L-lizin-hidroxilázra és γ-butirobetain-hidroxilázra. Skorbutos betegeknél a C-vitamin hiányában fellépő hiánybetegségben a kollagén által alkotott hálózat, annak nem megfelelő szintézise miatt gyengül. Ez vérzékenységhez, fogínysorvadáshoz, károsodott sebgyógyuláshoz és csontsérülésekhez vezethet. Sebgyógyulást befolyásoló hatása miatt műtéten átesett betegeknél a normálishoz képest fokozott mennyiségben szükséges (Marriott és mtsai, 2020).
Továbbá kofaktora még a rézdependens peptidilglicin-α-amidáló-monooxigenáznak is, mely a hormonok és neurotranszmitterek szintéziséért felelős. Az általa aktivált fehérjék megközelítőleg az összes neuropeptid felét teszik ki, és a csökkent enzimaktivitást a rézhiányos kórképekkel járó gyengült idegrendszeri képességekkel hozzák összefüggésbe. Ugyanakkor a C-vitamin ilyen irányba kifejtett pontos hatása jelenleg ismeretlen (Marriott és mtsai, 2020).
Az enzimek működésének fenntartása mellett igen fontos a szerepe az oxidációs folyamatok ellensúlyozásában is. Kontrollálatlanul ezek a folyamatok tönkretehetik sejtjeinket és többek között DNS-roncsoláson keresztül daganatos elváltozásokhoz vezethetnek (Marriott és mtsai, 2020). Mindazonáltal ezen folyamatok ellensúlyázására nem megoldás a napi szintű, nagy mennyiségű C-vitamin bevitele. Nagyobb mennyiség bevitelénél csökkenő felszívódást mutattak ki, valamint fokozott kiválasztást (Rumsey és mtsai, 1998). Megjegyzendő, hogy metabolizmusa során oxálsav keletkezik belőle, ami fokozott koncentrációban vesekövek kialakulásához is vezethet.
 
Származékai
C-vitamin-hiányra utaló tünetek megelőzésére és kezelésére és megnövekedett C-vitamin-igényes állapotok (pl. fertőző betegségekben, terhesség esetén, szoptatás alatt) kielégítésére alkalmazzák (Fülöp és mtsai, 2010).
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave