A azonosítására szolgáló korai próbálkozások kaotikusak voltak, mivel kivonatai más vízoldékony vitaminokat is tartalmaztak. Az 1930-as években sikerült izolálni laktoflavinként (tejből) és ovoflavinként (tojásból), majd így egyértelműsíteni a B2-vitamin, azaz a riboflavin hatásait (később rájöttek, hogy tejből és tojásból is ezt izolálták). Hiányában a vizsgált állatok növekedése és fejlődése megtorpant, azonban lakto- vagy ovoflavint adva gyorsan helyreállt. Szerkezetét 1934-ben határozta meg Richard Kuhn, Paul György és Julius Wagner-Jauregg (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).

 

 

Mivel a B2-vitamin a táplálékban főként flavin-adenin-dinukleotid (FAD) vagy -mononukleotid (FMN, 6.2.18. ábra) formában van jelen, így emésztőrendszerünkben első lépésben ezek hidrolízise történik meg különböző nem specifikus foszfodiészterázok, foszfatázok és hidrolázok segítségével. Ezt követően felvétele egyrészt diffúzióval, másrészt egy gyors, telíthető Na+-függő transzporteren keresztül és több nem Na+-függő transzporteren keresztül történik. A keringésbe kerülve főként immunglobulinokhoz kötve szállítódik, amiben az antigén kötőzseb játszhat szerepet. Sejtekbe való felvételében a bélrendszerből történő felszívásában szerepet játszó transzporterek vehetnek részt, a sejttípus és riboflavinszükséglet által meghatározott transzportereket alkalmazva. Koenzimként az enzimek többségénél kovalensen kötött, úgynevezett flavoproteinek részét képezi. Az emlősök szervezete viszonylag limitáltan képes lebontani, amit vizeletben előforduló, nagyrészt változatlan formája mutat. Ugyanakkor igen nagy hányada részt vesz az epekörforgásban és így nagymértékben kitett bélrendszerünk mikrobiomjának (ami számos oxidációs folyamatában fel tudja használni és így lebontani). Továbbá aromás rendszerének köszönhetően a bőr keringésében képes elnyelni az UV-sugárzás egy részét, mely további metabolitokat eredményezhet (Marriott és mtsai, 2020).

 

 

Nem sokkal szerkezetének leírását követően a riboflavin (foszfát) szerkezeti elemeket tartalmazó koenzimek és biológiai rendszerekben betöltött fontos szerepüket is felismerték. Ezek a folyamatok redoxireakciók, melyek során az alloxazin-váz képes elektrontranszportra (hidrogénátvitelre) két szubsztrát között (6.2.19. ábra). Ezek közül a legfontosabbak a mitokondriumokban zajló energiatermelés, szénhidrát-, aminosav- és lipidanyagcsere, valamint nukleinsavak szintézise. Továbbá részt vesz más vitaminok (pl. B5-vitamin) szintézisében, és szervezetünk antioxidáns rendszerének kulcseleme, a glutation redukált formában történő tartásában is. Hiányában bőrproblémák, a száj és a torok ödémája, reprodukciós problémák, hajhullás, az idegrendszer és a máj leépülése és anémia is kialakulhat. Ugyanakkor az élőlények riboflavinfüggő folyamatainak és viszonylag hőstabil tulajdonságának köszönhetően táplálkozásunk alapvetően bevitt eleme. A hozzá kapcsolódó betegségek főként genetikai mutációk következtében alakulhatnak ki, illetve a terhesek és az újszülöttek esetében kell biztosítani elégséges bevitelét (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).

 

Vitaminpótlóként van forgalomban. Megjegyzendő, hogy felvétele kb. 27 mg-nál maximumot ér el, így nagyobb kombinációk alkalmazása nem érdemleges (Marriott és mtsai, 2020).