MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.2.2.4. B3-vitamin
Felfedezése és szerkezete
A hiányában fellépő betegséget, a pellagrát Casal írta le egy, a halála után, 1762-ben megjelent könyvben. A betegség kialakulásában a kukorica európai elterjedése játszott közre, ugyanis abban a B3-vitamin, azaz más néven niacin vagy nikotinsav nagyrészt poliszacharidokhoz kötve van jelen, és ezt szervezetünk nem képes felhasználni (lúgos előkezelést szükségelne, ami hiányzott). Az 1870-es években, az USA déli részén már járványszerűen terjedő betegségre elsőnek 1920-ban Voegtilin, majd 1930-ban Goldberger talált megoldást. Magát a pellagraellenes nikotinsavat 1937-ben sikerült Elvehjemnak izolálnia. Később kiderült, hogy a nikotinamid (niacinamid) és a nikotinamid-ribozid is B3-vitaminként lett azonosítva, mivel szervezetünk számára mind nikotin-adenin-dinukleotid (NAD) prekurzoraként funkcionálnak. Szerteágazó hatásukat ennek a dinukleotidnak a formájában fejtik ki (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
Szerkezetüket tekintve a nikotinból származtatott vegyületek, melyek egy piridingyűrűvel kapcsolt karbonsav(amid) funkciót tartalmaznak, illetve a nikotinamid-ribozid ribózzal alkot származékot (6.2.20. ábra). Fontos megjegyezni, hogy szervezetünk, habár elenyésző mennyiségben, de képes előállítani a triptofán metabolizmusával. Ennek fő limitáló faktora egy nem enzimatikus átalakulás, mely időigénye miatt eredendően más metabolikus irányba tereli a folyamatot (enzimatikusan acetil-koenzim-A-vá bontódik, Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_4136/#m1334kgyke_4136 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4136/#m1334kgyke_4136)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4136/#m1334kgyke_4136)
6.2.20. ábra. A nikotinsav és származékai
Forrás: saját szerkesztés
Metabolizmusa
A táplálékkal bevitt niacin mind passzív, mind aktív (nátriumfüggő) módon felszívódik bélrendszerünkből. A niacinamid esetében csak utóbbit írták le, mely mindkét esetben fokozódik nagyobb bevitt mennyiség hatására (Marriott és mtsai, 2020).
Szerepe és a hiánya esetén kialakuló betegségek
A NAD és foszfátszármazéka a nikotin-adenin-dinukleotid-foszfát (NADP) redoxireakciókban vesznek részt. Előbbi főleg katabolikus folyamatok részeként (pl.: Krebs-ciklus), míg utóbbi anabolikus folyamatokban (pl.: lipidek és szteroidok szintézise). Ugyanakkor mindkettő kiemelt szereppel bír a sejtek légzési láncában, azaz energiatermelésében (a FAD-hoz hasonlóan elektrontranszportban vesznek részt, 6.2.21. ábra). Továbbá részt vesz a xenobiotikumok lebontásában, a prosztaglandinok, a leukotriének, a retinolsav, a D-vitamin, a koleszterin és még sok más endogén anyag szintézisében (Marriott és mtsai, 2020).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_4143/#m1334kgyke_4143 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4143/#m1334kgyke_4143)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4143/#m1334kgyke_4143)
6.2.21. ábra. A NAD és NADP mediálta elektrontranszport
Forrás: saját szerkesztés
Hiányában elsőként idegrendszeri és bőrproblémák jelennek meg. Feltehetően az idegek nagy energiaigényének és a bőr, valamint a bélrendszer fokozott osztódásával járó NAD-igényének köszönhetően jelennek meg a pellagra ezen területeket érintő tünetei (zavarodottság, ataxia, bőrgyulladás, hasmenés). Ugyanakkor a magzati fejlődés során is elengedhetetlen jelenléte (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
Vitaminhatásán túl a niacin rendelkezik még terápiásan is felhasználható hatással: perifériás értágítóként és vérlipidszint-csökkentőként (Fülöp és mtsai, 2010). Továbbá újabb kutatások rámutattak arra, hogy számos, krónikus idegrendszert érintő kórképben (Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kór) is csökken a szervezet NAD-háztartása, ami lehetőséget biztosíthat új terápiájukra, illetve csökkentheti az inzulinrezisztenciát és az étkezési habitust, így pozitív hatással lehet a kettes típusú diabetes mellitusra. Idegrendszert és diabéteszt befolyásoló hatásainak kiaknázására azonban további kutatómunka szükséges (Marriott és mtsai, 2020).
Származékai
Vitaminhiány kezelésére a niacin perifériás értágító és vérlipidszint-csökkentő hatása miatt elsősorban a nikotinamidot alkalmazzák, mely mentes ezektől (Fülöp és mtsai, 2010).
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
