MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.2.2.7. B7-vitamin
Felfedezése és szerkezete
Boas megfigyelte, hogy a nyers tojásfehérjével, mint proteinbeviteli forrással, táplált patkányok szőre kihullott, valamint bőr- és idegrendszeri problémák fejlődtek ki bennük. Később kiderült, hogy ez avidin- (egy glükoprotein) tartalmuknak köszönhető, ami erősen köti a biotint, azaz a B7-vitamint. 1942-ben, a magyar származású Paul Györggyel egy időben izolálták a francia Vigneaud és munkatársai, azonban szerkezetét az utóbbi kutatócsoport határozta meg elsőként (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020). A biotin telített tieno[3,4-d]imidazol-származék, cisz-kapcsolódással, valamint 4-es helyzetében valeriánsav-funkcióval. Három aszimmetriacentruma van, azonban csak (3aS, 4S, 6aR)-konfigurációjú izomere rendelkezik vitaminhatással, ez az egyetlen természetben előforduló izomer (6.2.26. ábra, Fülöp és mtsai, 2010).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_4193/#m1334kgyke_4193 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4193/#m1334kgyke_4193)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4193/#m1334kgyke_4193)
6.2.26. ábra. A biotin szerkezete és kiralitása. H-vitamin elnevezése a német Haut (bőr) szóból ered, ez a név a hiányában fellépő bőrgyulladásra utal
Forrás: saját szerkesztés
Metabolizmusa
A táplálékkal bevitt biotin nagyrészt fehérjéhez kötött, melyet a hasnyálban található biotinidáz bont szabad biotinra. Ez koncentrációjának függvényében telíthető, nátriumfüggő transzporttal (SMVT, magas koncentrációnál) vagy (alacsony koncentrációnál) nem telíthető transzporttal veszik fel a bélhámsejtek. A vérkeringésbe kerülve viszonylag általánosan kötődik a keringő fehérjékhez. Májba, illetve sejtekbe történő felvétele nem tisztázott, számos egymásnak ellentmondó információt írtak le. Ugyanakkor fő raktározó szervként a májat tartják számon. Metabolizmusa feltehetőleg 2 úton mehet végbe: zsírsavakhoz hasonló β-oxidációval tetranorbiotinná (valeriánsav-elem elbontásával), valamint a tioféngyűrű kéntartalmának oxidálásával szulfon-, vagy szulfoxidszármazékká (6.2.27. ábra). A metabolizált forma, illetve maga a biotin (a teljes ürült mennyiség fele) főként a vizelettel távozik (Marriott és mtsai, 2020).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_4198/#m1334kgyke_4198 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4198/#m1334kgyke_4198)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4198/#m1334kgyke_4198)
6.2.27. ábra. A biotin metabolitjai
Forrás: saját szerkesztés
Szerepe és a hiánya esetén kialakuló betegségek
Különböző karboxiláz enzimek kofaktoraként a zsírsavak, a glükóz és az aminosavak metabolizmusában vesz részt. Ezen enzimek (holokarboxilázok) az acetil-CoA-karboxiláz (ACC) 1 és 2, a piruvát-karboxiláz (PC), a propionil-CoA-karboxiláz (PCC) és a 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz (MCC). Ezek lizintartalmának ε-aminján történő biotinilezésével egyrészt biocitint alkot (biotin-ε-lizin, aminosav-származék), másrészt az enzimek képesek lesznek kovalensen kötni szén-dioxidot különböző szubsztrátjaikhoz (karbonátszármazéka nyújtotta szén-dioxid elemmel, 6.2.28. ábra). A hisztonok lizintartalmának biotinilezésével a génátírást is befolyásolja (Marriott és mtsai, 2020).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_4203/#m1334kgyke_4203 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4203/#m1334kgyke_4203)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_4203/#m1334kgyke_4203)
6.2.28. ábra. A biocitin szerkezete és karboxiszármazéka
Forrás: saját szerkesztés
Hiánya ritkán alakul ki fejlett országokban, mivel biocitin formájából a biotinidáz enzimek szabad biotint szabadítanak fel, ami visszakerül az aktív enzimek szintézisébe. Azonban a biotinidáz enzim hibás működése esetén a biocitin szinte szabadon ürül vizelettel, így életvégig tartó, folyamatos utánpótlására van szükség. Ez a genetikai elváltozás szerencsére születéskor kiszűrhető (Marriott és mtsai, 2020).
Amennyiben azonban kialakul, úgy seborrheás és ekcémás bőrproblémák, kötőhártya-gyulladás, hajhullás, alacsony vérnyomás, görcsrohamok és bőrfertőzések jelentkezhetnek. Fejlődésben lévő szervezetnél ennek elmaradottsága, míg felnőtteknél depresszió, letargia és hallucinációk jelentkezhetnek (Marriott és mtsai, 2020).
Származékai
Terhességi és általános vitaminkészítményekben biotin formájában van jelen (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
