Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.2.2.8. B9-vitamin

Felfedezése és szerkezete
Elsőként az 1920-as években Lucy Willis ismerte fel, hogy az élesztő kivonatának egyik komponense képes megakadályozni a terhességi megaloblasztos anémia kialakulását. Ezt a vegyületet elsőként 1941-ben sikerült spenótlevélből izolálni és szerkezetét meghatározni. Folsav elnevezése a latin folium, azaz levél szóból ered, izolálására utalva (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
 
6.2.29. ábra. A folsav szerkezeti elemei
Forrás: saját szerkesztés
 
Szerkezetét tekintve három részre tagolható: eredetétől függően biciklusos pteridin (szintetikus) vagy tetrahidrofolsav (redukált pteridin, természetes) vázelemre, para-amino-benzoesav elemre és szintén eredetétől függően egy (szintetikus) vagy több (5–8 egység, természetes) glutaminsavból felépülő egységre (6.2.29. ábra). Hatásának kifejtéséhez redukált formájára (di- vagy tetrahidro), valamint a glutamátlánc meghosszabbítására van szükség. Ezek meglétével képes részt venni szervezetünk egyszén-fragmenseket (C1-töredék) szállító rendszerében, mivel 5-ös és/vagy 10-es pozíciójú nitrogénjein képes szenet szállítani metil-, metilén-, metenil-, formil- vagy formimincsoportként (6.2.30. ábra, Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
 
Metabolizmusa
Természetes, poliglutamát formája a vékonybélben történő felszívását megelőzően monoglutamát származékává kell, hogy alakuljon a villusok glutamát-karboxipeptidáz II enzimjének köszönhetően. Felvételét főként a vékonybél elején a savas pH-n működő protonkapcsolt folsavtranszporter (PCFT) végzi, ami nem szelektív a redukált és oxidált formákra. A vékonybél későbbi szakaszában a redukált folsavtranszporter (RFC) már nagyobb affinitással szállítja tetrahidrofolsav formáját (6.2.30. ábra). Megjegyzendő, hogy habár szervezetünk nem képes előállítani, a bélflóránk igen. Ezt kihasználandó, vastagbelünkben is megtalálhatóak transzporterei (bár működésük számára jóval kedvezőtlenebb körülmények között). Ezt követően a bélsejtek 5-metil-tetrahidrofolsavvá (5MTHF) alakítják, majd kikerül a vérkeringésbe (Marriott és mtsai, 2020).
 
6.2.30. ábra. A tetrahidrofolsav szerkezete és lehetséges egyszén-fragmenst szállító szerkezetei (balról jobbra): 5,10-metenil, 5,10-metilén, 10-formil, 5-metil (a), 5-formil (b, folinsav), 5-formimino (c)
 
Májba történő felvétele, mely ebben a formájában történik, főként a PCFT-nek köszönhető. A májból is ebben a formájában kerül ki, és keringő fehérjékhez (50%-ban albuminhoz) kötve szállítódik. Sejtekbe történő felvétele főként RFC-mediált, azonban a májhoz hasonlóan a vesében is és az agyban is jelen van PCFT. Utóbbi esetben speciális, endocitózis mediálta felvétel során a kialakult savas környezet kedvez a protonkapcsolt felvételnek (Marriott és mtsai, 2020).
A felvett 5MTHF-et a metionin-szintetáz demetilezi (közben metionint előállítva), majd a THF poliglutamát-származékká alakul (folsavpoliglutamát-szintetáz) és ebben a formájában használják fel a folsavfüggő enzimek. Mivel ezek az enzimek erősen kötődnek hozzá, valamint negatív töltéssel rendelkezik, így sejtjeink ebben a formájában „csapdázzák”, kiürüléséhez γ-glutamil-hidroláznak kell bontania (Marriott és mtsai, 2020).
Kiválasztása mind vizelettel, mind széklettel történhet, azonban vizelettel csak a proximális tubulusban található, nagy kapacitással rendelkező, többféle transzporter telítésével lehet elérni ürülését, míg székletben történő kimutatását gátolja a bélflóra által termelt folsav mennyisége (Marriott és mtsai, 2020; Samodelov és mtsai, 2019).
 
Szerepe és a hiánya esetén kialakuló betegségek
A folsav-koenzim egy szénatomos fragmensek szállításához, valamint beépítéséhez szükséges. Utóbbi, számtalan metilezési reakció kivitelezésén túl, kiemelendően a purin bázisok és a timidilát bázis szintézisét, a metioninciklus fenntartását és több aminosav egymásba történő átalakítását jelenti.
Purinnukleotidok (adenin és guanin) szintézise során 10-formil-tetrahidrofolsav szükséges, mint koenzim, a glicinamid-ribonukleotid-transzformiláz és aminimidazol-karboxamid-ribonukleotid-transzformiláz enzimek számára, és a purinváz 2-es és 8-as pozíciójába épít be formilcsoportot.
Timidilátszintézis során 5,10-metilén-tetrahidrofolsav szükséges, mint koenzim, a timidilát-szintetáz számára. Ez a folyamat egyedi, mivel itt a folsav tetrahidro-formája dihidro-formává oxidálódik, miközben az átadott metilénegység metillé redukálódik.
A homocisztein metilezéséhez, azaz a metioninciklus fenntartásához 5MTHF-re van szüksége a metionin-oxidáznak, B12-vitamin mellett. Ez azért kiemelkedő folyamat, mert a metionint szervezetünk továbbalakíthatja S-adenozil-metioninné, ami több száz folyamatban funkcionál metilező reagensként.
Az említett folyamatokhoz szükséges, különböző szénegységekkel ellátott folsavszármazékokat a mitokondrium termeli, miközben eltérő kiindulási anyagokat (pl.: glicin, kolin), oxidatív úton metabolizálva állítja elő az ehhez szükséges szénfragmenseket (Marriott és mtsai, 2020).
Hiánya esetében fellépő betegség a megaloblasztos anémia. Súlyos hiányában a csökkent osztódás következtében csökkent fehérvérsejt-szám és a bélhámsejtek nem megfelelő utánpótlása miatt bélrendszeri panaszok is felléphetnek (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).
Több, randomizált, ellenőrzött klinikai vizsgálat metaanalízise alapján a terhesség alatt szedett folsav szignifikánsan csökkentette több (de nem minden) központi idegrendszer veleszületett rendellenességének kialakulását. Ugyanakkor a magzat fokozott folsavigénye miatt az anya is folsavhiánnyal küzdhet. Ennek következménye a megalobalasztos anémián túl preeklampszia és ritkább esetekben akár vetélés is lehet (Marriott és mtsai, 2020; De-Regil és mtsai, 2015).
 
Származékai
Klinikai tünetekkel járó folsavhiány esetén (megaloblasztos anémia) ajánlott nem növényi táplálékkal, hanem étrendkiegészítőkkel bevinni a B9-vitamint (kombinációban B12-vitaminnal, Fülöp és mtsai, 2010). Vitaminkészítmények (szintetikus) folsavtartalmának biohasznosulása akár 85% is lehet, szemben a táplálékkal bevitt (természetes) átlag 50%-ával (Marriott és mtsai, 2020).

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave