Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia

6.2.2.9. B12-vitamin

Felfedezése és szerkezete

A csak B12-vitamin hiányában kialakuló megaloblasztos anémiával és a központi idegrendszer demielinizációjával járó vészes vérszegénységet már 1855-ben leírta Thomas Addison. Specifikus, más vitamin által nem befolyásolt betegségének köszönhetően 1926-ban Minot és Murphy bebizonyította, hogy májban gazdag étrend javít rajta, ami utat nyitott 1948-as májból történő izolációjához, ami Folkers (Merck), valamint Smith és Parker (Glaxo) nevéhez fűződik (Marriott és mtsai, 2020).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1334kgyke_4238/#m1334kgyke_4238 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1334kgyke_4238/#m1334kgyke_4238)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1334kgyke_4238/#m1334kgyke_4238)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.2.31. ábra. A korrin és porfirinváz

Forrás: saját szerkesztés

Szerkezetében egy központi kobalt(III)ion koordinálódik (4 koordinációs kötéssel) a korrinvázhoz (a porfirinváz közeli analógja, 6.2.31. ábra), melyről kobalamin nevét is kapta. A molekula részét képezi még egy heterociklusos bázis, az 5,6-dimetil-benzimidazol (a kobalt 5. koordinációs kötése).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1334kgyke_4242/#m1334kgyke_4242 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1334kgyke_4242/#m1334kgyke_4242)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1334kgyke_4242/#m1334kgyke_4242)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.2.32. ábra. Kobalamin-származékok

Forrás: saját szerkesztés

A kobalt hatodik koordinációs kötését több csoport (6.2.32. ábrán „R” csoport) is elfoglalhatja: hidroxil-, ciano-, glutationcsoport, vagy a koenzim forma metil- és adenincsoportja. A metilkobalamin esetében a kobalt–szén kötés (a kobaltion vegyértékváltása miatt) mind homo-, mind heterolitikus módon felhasadhat. Ez az egyetlen természetes metilforrás, ami három formában: karbanionként (CH3–), karbokationként (CH3+) vagy gyökös alakban (CH3•) is képes a metilcsoport átadására (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).

B12-vitamint kizárólag mikroorganizmusok képesek előállítani (növények számára nem szükséges), így minden magasabb rendű létforma kobalaminforrása mikroorganizmusokból ered (Marriott és mtsai, 2020).

Metabolizmusa

Mivel a kobalamin az ételben valamilyen fehérjéhez (enzimekhez vagy szállító fehérjéhez) kötve található, felszívódását megelőzően fel kell szabadulnia. Ehhez elsőnek a nyálban található haptokorrin fehérjével köt, majd a gyomorban peptidázok hatására felszabadul fehérjekötéséből. Haptokorrinhoz kötve kerül a vékonybélbe, ahol az emésztőenzimek felszabadítják a kobalamint, amely ezután lúgos pH-n köt a gyomor nyálkahártyájának fedősejtjei által termelt glükoproteinhez, az intrinzik faktorhoz (IF). A villusokba történő felvételét követően lizoszomálisan bontódik, majd a vérbe kerül transzkobalaminhoz kötve, mely fő transzportfehérjéje. A májba és sejtjeinkbe történő felvétele szintén lizoszomálisan történik, majd abból felszabadulva metil-, illetve adenozil-koenzim formájává kell alakítani (Fülöp és mtsai, 2010; Marriott és mtsai, 2020).

Változatlan formája az epével és a vizelettel is ürül, egy része mindkét folyamatban visszaszívódik. Ugyanakkor a bélrendszerben szinte a teljes mennyisége visszaszívódik, míg vizelettel a vizelet mennyiségétől függően nagyobb mennyiségben is ürülhet (Shinton, 1972).

Szerepe és a hiánya esetén kialakuló betegségek

A mikroorganizmusok számos enzimatikus reakció során használják a kobalamint (és más korrinvázas kobaltkomplexeket), azonban az emberi szervezetnek csak két enzimrendszere számára fontos: az L-metilmalonil-CoA-mutáz és a metionin-szintetáz. Mindkét esetben az 5,6-dimetil-benzimidazol elem az enzimek hisztidin-elemére cserélődik, mely megköti a kobalamint (Marriott és mtsai, 2020).

A metionin-szintetáz működéséhez a kobalamin koenzim formájának kialakításához az adenozil-ligandum helyére egy metilcsoport köt. Ez a kötés a metionin szintézise során heterolitikusan felhasad és átkerül egy homociszteinre. A folyamat következő lépése metil átadása a kobalaminra egy 5-metil-tetrahidrofolsavról (B9-vitamin), majd a ciklus újra kezdődik (Marriott és mtsai, 2020).

Hiányában a folsavhoz hasonlóan megaloblasztos anémia alakulhat ki, azonban ez a központi idegrendszert érintő demielinizációval jár együtt. Ezek tünetei a fáradékonyság, gyengeség, szédülés, valamint a periférián jelentkező fájdalmas zsibbadás, paresztézia (Marriott és mtsai, 2020).

Származékai

Vitaminpótlásként a cianokobalamin és a hidroxokobalamin használatos vérszegénység és B12-vitamin-hiány okozta idegrendszeri károsodások kezelésére (Fülöp és mtsai, 2010). Kiemelendő, hogy növényekben nem található meg, így teljes húselhagyással étkező vegetáriánusok esetében pótolni kell. Terhességben (főleg vegetáriánus étrendet követő nőknél), kifejezett figyelmet igényel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

Kémia

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero