MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.5.2.1. Androgének és analógjaik
Az androgének 19 szénatomból álló szteroidok. A tesztoszteron a férfiakban termelt legjelentősebb androgén hormon. A férfiak esetében az LH a herében a Leydig-sejteket stimulálja, ezáltal azokban tesztoszteron termelés indul be. Ez az elsődleges férfi nemi hormon, mivel elengedhetetlen a férfi reproduktív szövetek és másodlagos nemi jellemzők kifejlődéséhez és fenntartásához. A tesztoszteron negatív visszacsatolással gátolja a GnRH-szekréciót a hipotalamusz–hipofízis–gonád tengelyen, ezáltal szabályozva a hormonszintet (6.5.16. ábra). Az androgénreceptor (AR) fontos szerepet tölt be a férfi nemi fejlődés és reproduktív funkciók megfelelő működésében. Az AR tesztoszteron- és dihidrotesztoszeron- (DHT) kötődése a receptor által szabályozott gének transzkripcióját fokozza. A DHT a legpotensebb androgén, melyet a perifériás szövetek (pl.: prosztata) tesztoszteronból termelnek az 5α-reduktáz enzim segítségével (6.5.15. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5035/#m1334kgyke_5035 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5035/#m1334kgyke_5035)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5035/#m1334kgyke_5035)
6.5.15. ábra. Tesztoszteron átalakulása DHT-vé az 5α-reduktáz enzim katalizálásával
Forrás: saját szerkesztés
A tesztoszteron felelős a magzati, kisgyermekkori és pubertáskori férfi nemi jelleg kialakításáért, és azt követően a maszkulin fenotípus és az androgén hormonoktól függő funkciók (pl. spermatogenezis, járulékos nemi mirigyek) fenntartásáért. Ezenkívül funkciókat lát el például a bőrben, az izomzatban, a csontokban, a vesében, a májban, a csontvelőben és a központi idegrendszerben. A célszervtől függően a tesztoszteron hatásspektruma főleg androgén (pl. prosztata, ondóhólyag, mellékhere) vagy fehérje-anabolikus (izom, csont, vérképzés, vese, máj).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5039/#m1334kgyke_5039 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5039/#m1334kgyke_5039)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5039/#m1334kgyke_5039)
6.5.16. ábra. A férfi nemi működés hormonális szabályozása
Forrás: saját szerkesztés
A tesztoszteron hatása egyes szervekben növekszik a tesztoszteron ösztradiollá történő perifériás konverzióját követően. Az ösztradiol ezután a célsejt magjának (agyalapi mirigy, zsír, agy, csont és a herék Leydig-sejtjei) ösztrogénreceptoraihoz kötődik. Az androgén hormonoknak anabolikus hatásuk is van, a kettő nem választható el egymástól. Terápiás jelentőségük az androgének szexuálspecifikus vagy anabolikus hatásán alapul.
Félszintetikus androgénhatású vegyületek
Mivel a tesztoszteron biológiai hasznosulása minimális, így a hagyományos tesztoszteronkezelés a tesztoszteron C17-β-OH-észtereivel valósítható meg. Ezek a hatóanyagok lassan és egyenletesen felszívódó olajos injekciók alapanyagait képezik. Ilyenek a tesztoszteron-propionát, tesztoszteron-enantát, a tesztoszteron-dekanoát, tesztoszteron-undekanoát, tesztoszteron-cipionát és a tesztoszteron-izokaproát. A másik lehetséges kémiai módosítás a C17α-alkil-származékok szintézise. Esetükben az orális adás esetén igen jó a biológiai hasznosulása, az ilyen vegyületeknek azonban kedvezőtlen a mellékhatásspektrumuk. Idetartozik a metiltesztoszteron, a tesztoszteron 17α-metil-származéka, amely orálisan aktív, de hepatotoxikus lehet. Erős androgén és közepes anabolikus hatású, azonban ösztrogénné aromatizálódhat, fokozva a ginekomasztia veszélyét. Használata mára visszaszorult. A DHT egy módosított változata a meszterolon, szintén rendelkezik a tesztoszteronnal megegyező hatásokkal. A DHT C-1 pozíciójának metilcsoporttal való módosítása orálisan aktív vegyületet eredményez, amely nem aromatizálódik, így ösztrogénes mellékhatásoktól mentes. Anabolikus hatása azonban gyenge. Elsősorban a szexuális funkciók javítására és kiegészítő terápiaként alkalmazzák, bár hatékonysága vitatott (6.5.17. ábra; Kicman, 2008).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5045/#m1334kgyke_5045 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5045/#m1334kgyke_5045)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5045/#m1334kgyke_5045)
6.5.17. ábra. Szintetikus tesztoszteron-származékok szerkezeti összehasonlítása
Forrás: saját szerkesztés
Hipogonadizmus esetén, illetve kasztráció után, ha az androgénpótló kezelés megfelelő, fenntarthatók a másodlagos nemi jellegek és a megfelelő nemi működés. Magyarországon a tesztoszteron-undekanoát terápiás alkalmazása jelentős, mely injekciós formában elérhető. A kezelés idején a szérum tesztoszteronszintjét körültekintően monitorozni kell. Az injekciós intervallum végén tesztoszteronszint-mérést kell végezni, és figyelembe kell venni a klinikai tüneteket (psziché, szexualitás, valamint egyes szomatikus paraméterek) (Gyires, 2011).
Anabolikus szteroidok
A teljesítőképesség fokozására és a regeneráció elősegítésére alkalmasak az anabolikus szteroidok (a tesztoszteron is). Valamennyi anabolikum tesztoszteron-analóg, szintézisük is a tesztoszteronból indul. Hatásaik közé tartozik még a testtömeg-növekedés, az izomszövetetek növekedési képessége, erythropoesis fokozása, és a pozitív nitrogénegyensúly létrehozása. Ezeket a szereket testépítők es sportolók doppingszerként is alkalmazzák. A nandrolont (19-nor-tesztoszteron) is eredetileg roborálószerként fejlesztették ki. Csontritkulásra, vérszegénységre és általános roborálásra alkalmas, jelenleg terápiáson nem alkalmazzuk. Mindkét nemben károsítja a szexuális működést. Doppingszerként alkalmazzák a sztanozololt, amit szintén a tesztoszteron módosításával állítanak elő. Fontos megkülönböztetni az anabolikumok gyógyászati felhasználását és teljesítményt fokozó (sportolók doppingszerei) alkalmazását. A doppingszerként való alkalmazás minden esetben tiltott, azonban napjainkban a terápiás legális alkalmazás is visszaszorult. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a metandienon, az oxandrolon, a trenbolon, a drosztanolon, a meszterolon, a boldenon, és az oximetolon hatóanyagokat, azonban gyakorlati terápiás jelentőségük nincs (6.5.18. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5051/#m1334kgyke_5051 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5051/#m1334kgyke_5051)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5051/#m1334kgyke_5051)
6.5.18. ábra. Anabolikus szteroidok szerkezeti összehasonlítása
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
