Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia

6.5.7. Irodalomjegyzék

Adelhorst, K. et al. J. Biol. Chem. 1994, 269, 6275–6278.

Avdeef, A. Absorption and drug development. Solubility, permeability and charge state. 2. ed. John Wiley and Sons Inc, Hoboken, New Jersey, 2012.

Barrett–Connor, E. et al. N. Engl. J. Med. 2006, 355, 125–137.

Bhatia, N.; Thareja, S. Med. Oncol. 2023, 40, 180.

Boda, Z.; Tornai, I. Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. Medicina Könyvkiadó Zrt.: Budapest, 2022, 183–195.

Braun, D.; Schweizer, U. Vitamins and Hormones 2018, 106, 19–44.

Brent, G. A. J. Clin. Invest. 2012, 122, 3035–3043.

Brunton, L. L.; Lazo J. S., Parker, K. L. Goodman & Gilman’s The Pharmacological Basis of Therapeutics, Chapter 56, 11th Ed. The McGraw–Hill Co.: N.Y., 2006.

Brunton, L. L.; Knollmann, B. C. Goodman & Gilman’s: The Pharmacological Basis of Therapeutics, 14th Ed. The McGraw–Hill Co.: N.Y., 2023.

Buzdar, A. et al. Breast Cancer Res. Treat. 2002, 73, 161–75.

Christensen, M. et al. Expert Opin. Drug Discov. 2014, 9, 1223–1251.

Cosman, F. et al. N. Engl. J. Med. 2016, 375, 1532–1543.

Craddy, P.; Palin, H. J.; Johnson, K. I. Diabetes Ther. 2014, 5, 1–41.

Cummings, S.R.. et al. N. Engl. J. Med. 2009, 361, 756–765.

Devchand, P. R. et al. Front. Pharmacol. 2018, 9, 1093.

DeYoung, M. B. et al. Diabetes Technol. Ther. 2011, 13, 1145–1154.

Dumbare, M. et al. Int. Res. J. Pharm. 2017, 8, 12–29.

Feingold, K. R. Oral and Injectable (Non–Insulin) Pharmacological Agents for the Treatment of Type 2 Diabetes. [Updated 2024 Sep 11]. In Endotext [Internet]. (Feingold K. R.; Ahmed S. F.; Anawalt B. et al., Eds.) South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc., 2000. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279141/ Utolsó megtekintés: 2025.04.15.

Fleisch, H. Breast Cancer Res. 2002, 4, 30–34.

Fleisch, H. Endocr. Rev. 1998, 19, 80–100.

Garcia–Ropero, A.; Badimon, J. J.; Santos–Gallego, C. G. Expert Opin. Drug Metab. Toxicol. 2018, 14, 1287–1302.

Goldzieher, J. W.; Brody S. Am. J. Obstet. Gynecol. 1990, 6, 2114–2119.

Goss, P. E. Breast Cancer Res. Treat. 1998, 49, S59–S65.

Graham, G. G. et al. Clin. Pharmacokinet. 2011, 50, 81–98.

Gyires, K.; Fürst, Zs., Ferdinandy, P. Farmakológia és klinikai farmakológia. Egyetemi tankönyv Medicina Könyvkiadó Zrt.: Budapest, 2020.

Gyires, K.; Fürst, Zs. A farmakológia alapjai, 2011.

Heinemann, L. et al. Diabetic Medicine, 1996, 13, 625–629.

Herjan, J. T. et al. Maturitas, 2017, 95, 11–23.

Hilgenfeld, R. et al. Drugs, 2014, 74, 911–927.

Hochner–Celnikier, D. Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol. 1999, 1, 23–29.

Hosking, D. Drugs, 1990, 40, 829–840.

Hudson, H. R. et al. Mini–Rev. Med. Chem. 2012, 12, 313–325.

Jawahar, L. Contraception, 2010, 4, 275–280.

Jin–Sung, Y.; Taeran, K.; Hyunjin, C.; Geumhee, G. Eur. J. Endocrin. 2024, 190, 1–11.

Johnston, S. T.; Cheung, K. L. Curr. Med. Chem. 2010, 10, 902–914.

Karnaky, K. J. J. Clin. Endocrinol. Metab. 1943, 7, 413–416.

Kathuria, D. et al. J. Mol. Struct. 2018, 1152, 61–78.

Keating, G. M. Drugs, 2013, 73, 575–593.

Khunti, K. et al. Primary Care Diabetes, 2014, 8, 119–125.

Kicman, A. T. Br. J. Pharmacol. 2008, 154, 502–521.

Knudsen, L. B. ACS Pharmacol. Transl. Sci. 2019, 2, 468–484.

Knudsen, L. B. J. Front. Endocrinol. 2019, 10, 155.

Kuhl, H. Drugs, 1996, 51, 188–215.

Kuhl, H. Climacteric, 2005, 8, 3–63.

Lawrenc,e M. C. Mol. Metab. 2021, 52, 101255.

Lee, M. A. et al. Sci. Rep. 2017, 7, 16837.

Lemke, T. L. et al. Foye’s principle of medicinal chemistry. 7th ed. Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, MD, 2013.

Lemus, A. E. et al. J. Steroid Biochem. Mol. Biol. 1992, 41, 881–890.

Li,Y.Y. et al. Br. J. Cancer. 2020, 123(10), 1570–1581.

Lønning, P. E. Drugs, 2000, 9, 1897–1905.

Maher, M. D. et al. Cancer Lett. 2015, 2, 606–612.

Mandic, Z.; Gabelica, V. J. Pharm. Biomed. Anal. 2006, 41, 866–871.

Manoj, A. et al. Future Med. Chem. 2020, 12, 1961–1990.

Marín, F.; Barbancho, M. C. Clinical Pharmacology of Selective Estrogen Receptor Modulators (SERMs). In Selective Estrogen Receptor Modulators. (Sanchez, A. C.; Calaf i Alsina, J.; Dueñas–Díez, J. L., Eds.) Springer: Berlin, Heidelberg. 2006.

Marselos, M.; Tomatis, L. Eur. J. Cancer, 1992, 6–7, 1182–1189

Marx, N. et. al. Eur. Heart J. 2023, 44, 4043–4140.

Mazákné, K. M. Gyógyszerészet, 2021, 65, 217–224.

Mbiydzenyuy, N E.; Qulu, L. Stress, hypothalamic–pituitary–adrenal axis, and aggression. Metabolic Brain Disease, 2024, 39, 1613–1636.

Miller, W. R. Background and development of aromatase inhibitors. In Aromatase Inhibitors, 2nd rev. ed. (B. J. A. Furr., Ed.) Birkhäuser, Basel. 2008, 1–22.

Minisola, S. et al. Ther. Adv. Musculoskelet. Dis. 2019,11,1759720X19877994.

Miwa, K. et al. J. Med. Chem. 2011, 54 (14), 4998–5012.

Monika, G. et al. Int. J. Drug Dev. Res. 2009, 1, 146–156.

Mosure, S. A. et al. J. Med. Chem. 2019, 62, 2008–2023.

Nabeno, M. et al. Biochem. Biophys. Res. Commun. 2013, 434, 191–196.

Nagykálnai, T. et al. Hungarian Oncology 2002, 46, 165–175.

Nanjan, M. J. et al. Bioorg. Chem. 2018, 77, 548–567.

Naver, S. V. et al. Clin. Invest. 2014, 4, 729–743.

Nojima, H. et al. BMC Struct. Biol. 2016, 16, 11.

Orgován, G.; Noszál, B. J. Pharm. Biomed. Anal. 2011, 54, 958–964.

Rédei, D.; Szendrei, K. Gyógyszerészet, 2005, 49, 770–774.

Remko, M. J. Mol. Struct. Theochem. 2009, 897, 73–82.

Roddick, A. J. et al. BMC Nephrol. 2023, 24, 310.

Roelofs, A. J. et al. Clinical Cancer Res. 2006, 12, 6222s–6230s.

Rohilla, K. K.; Pandey, M. K. ACS Omega, 2024, 9, 4857–4869.

Sakakibara, Y. et al. Biochem. Pharmacol. 1990, 1, 167–172.

Scheen, A. J. Diabetes Obes. Metab. 2010, 12, 648–658.

Shagufta, Ahmad I. Eur. J. Med. Chem. 2018, 143, 515–531.

Sneader, W. Drug Discovery, A History. John Wiley & Sons Ltd.: Chichester, 2005.

Soran, H.; Younis, N. Diabetes Obes. Metab. 2006, 8, 26–30.

Steinhilber, D. et al. Medizinische Chemie. 2. ed. Deutsche Apotheker Verlag, Stuttgart, 2010.

Strauss, J. F.; Barbieri, R. L. (Eds.) Yen & Jaffe’s Reproductive Endocrinology Book, Seventh Edition, Elsevier, 2014.

Tapiero, H. et al. Biomed. Pharmacother. 2002, 1, 36–44.

Thomas, A.; Thevis, M. Advances in Clinical Chemistry, 2019, 93, 115–167.

Thomas, G. Fundamentals of Medicinal Chemistry. John Wiley & Sons Ltd.: Chichester, 2003.

Torre, D. L. et al. Ther. Clin. Risk Manag. 2007, 3, 929–951.

Tóth, M. Orvosi Hetilap, 2009, 150(45), 2051–2059.

Trujillo, J. M., Nuffer W., Smith B. A. Ther. Adv. Endocrinol. Metab. 2021, 12, 2042018821997320.

Varela, C. L. et al. Eur. J. Med. Chem. 2014, 87, 336–45.

Vasiliadis, E. S. et al. J. Clin. Med. 2022, 11(3), 806.

Wahl, T. P. et al. J. Clin. Endocrin. Metabol. 2003, 88, 1772–1779.

Ward, S. E.; Davis A. The Handbook of Medicinal Chemistry: Principles and Practice. 2nd Ed., The Royal Society of Chemistry, 2023.

Widler, L. et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 3721–3738.

Wiebe, E. R. et al. J. Obstet. Gynaecol. Can. 2011, 33, 1234–1240.

Wilde, M. I.; Balfour, J. A. Drugs, 1995, 50, 364–395.

Winkler, G. Diabet. Hung. 2019, 27, 91–100.

Winkler, M. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2007,322, 701–708.

Wiseman, L. R.; Goa, K. L. Drugs Aging, 1996, 9, 292–306.

Yuan, S. et al. Eur. J. Med. Chem. 2021, 215, 113284.

Zhang, J.–Y. et al. Eur. J. Med. Chem. 2023, 259, 115654.

Zhao, F. et al. Nature Communications, 2022, 13, article number: 1057.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

Kémia

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero