Egyéb fiziológiai változások közé tartozik az akutfázis-proteinek megnövekedett termelése. Az akutfázis-proteinek plazmakoncentrációjának növekedése jelentős, 2–10 szeres növekedés jelenthet az alpha-1-acid glikoprotein esetében, míg a C-reaktív protein és az amiloid-A protein esetén akár 1000-szeres is lehet (Gruys és mtsai, 2005). Ezek a proteinek számos funkciót látnak el, többek között kötődnek organizmuson kívülről bekerülő vagy károsodott sejtekhez, mellyel növelik a makrofágok fagocitózisra való képességét és az immunsejteknek a károsodás helyére történő vonzását. Ezeket az akutfázis-proteineket gyakran használják gyulladásos markerként a klinikumban. A fenti fehérjék megnövekedésével párhuzamosan, számos, a máj által termelt fehérje termelése csökken, melyeket negatív akutfázis-fehérjéknek nevezünk. Ezek például az albumin, transzferin, és az antithrombin. A fehérjeszintek abszolút értéke nem egyforma minden egyénben, és az akut gyulladásos folyamatok során elég széles egyedi határok között mozoghat a teljes populációban. Az akut gyulladási folyamatokra adott válaszreakciók általánosságban átmenetiek, megszűnésük csak néhány napba telik. A szubakut gyulladás az akut és a krónikus gyulladás közötti időszak, ami 2-től 6 hétig tarthat.