MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.6.4.1. Láz- és fájdalomcsillapítók (minor analgetikumok)
Az ebbe a csoportba tartozó vegyületek gátolják a különböző lázkeltő mechanizmusokat, de nem csökkentik a láztalan egyének testhőmérsékletét. Régóta elfogadott, hogy az ebbe a csoportba tartozó szerek a központi idegrendszer termoregulációs központjára gyakorolt hatásuk révén fejtik ki hatásukat. Újabb eredmények azt igazolták, hogy a vegyületek perifériális hatással is rendelkeznek. Központi idegrendszeri hatásuk alapjait a pirogének receptorkötődésének kompetitív gátlásával és/vagy a központi idegrendszeri prosztaglandinok szintézisének gátlásával fejtik ki. A minor analgetikumok szerkezetük alapján történő csoportosítása a következő:
-
szalicilsav és származékai (szalicilátok),
-
anilinszármazékok,
-
pirazolonszármazékok.
A lázcsökkentők-fájdalomcsillapítók először felismert hatóanyagai a fehér fűzfa (Salix alba) kérgéből izolált szalicilsav és a szalicilsav származékai voltak. Hossszú időn keresztül maga a fűzfakéreg kivonata volt használatos. A kivonat kémiai vizsgálata vezetett a szalicin (szalicilalkohol-β-glükuronid), a szalicilalkohol (szaligenin), majd a szalicilsav izolálásához, illetve tisztán történő előállításához.
A szalicilsav korán megmutatkozó gasztrointesztinális nyálkahártya-károsító hatása miatt régi törekvés a nem vagy kevésbé károsító hatású származékok előállítása. E származékok között megemlítendők a szalicilsav sói, észterei, valamint savamidja. A forgalomban lévő szalicilsav-származékokat a 6.6.6. táblázat tartalmazza. A lázcsökkentő-fájdalomcsökkentő hatásaikon túl, a szalicilátok urikozurikus (húgysavkiürítést növelő) hatásuk eredményeképpen a köszvény okozta artrózisok kezelésben is alkalmazhatók.
A szalicilsav-származékok között kiemelkedő jelentőséggel bír az acetilszalicilsav (ASA), melynek terápiás célra is alkalmazható tisztaságban történő előállítása F. Hoffmann nevéhez fűződik (Desborough és mtsa, 2017). Bár az ASA hatásmechanizmusának több útja is feltételezhető, J. R. Vaine munkássága eredményeképpen, ma a legáltalánosabban elfogadott nézet, hogy az ASA a ciklooxigenáz (COX) enzim bénításának eredményeképpen gátolja a prosztaglandinok szintézisét (Vaine, 1971).
6.6.6. táblázat. A szalicilátok szerkezete
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5583/#m1334kgyke_5583 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5583/#m1334kgyke_5583)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5583/#m1334kgyke_5583)
|
A szalicilátok mellett a láz- és fájdalomcsillapító szerek további jelentős tagjai az acetanilidszármazékok, így a fenacetin és a paracetamol. Mindkét vegyület a központi idegrendszeri ciklooxigáz-3 (COX-3) erős gátlója. Az enzim gátlásának eredményeképpen csökken a központi idegrendszeri PGE2 szintje, ami alapvető fontosságú mediátora a láz kialakulásának. COX-3 gátló hatása mellett a paracetamol fájdalomcsillapító hatásának további elemei is ismertek: gátolja az endogén pirogének hatását a hipotalamusz termoregulációs központján, valamint perifériálisan antagonizálja a bradikinin hatását. Az acetanilid, a fenacetin és a paracetamol szerkezetét az 6.6.15. ábra mutatja be.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5585/#m1334kgyke_5585 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5585/#m1334kgyke_5585)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5585/#m1334kgyke_5585)
6.6.15. ábra. Az acetanilid, a fenacetin és a paracetamol szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
Ugyancsak ebbe a hatástani csoportba tartozik több pirazolszármazék. Az először felismert lázcsökkentő hatással bíró vegyület az fenazon (1-fenil-3-metilpirazolin-5-on) volt, ami antipirin néven vonult be a gyógyászatba. A fenazonnál jóval hatékonyabb származék az 5-dimetilamino-szubsztitált aminofenazon és annak vízoldékony metánszulfonsav származéka, a nátrium-metamizol-metánszulfonát (6.6.16. ábra). Mindkét vegyület ma is használatos meghűléses lázas állapotok, különféle izom- és reumás fájdalmak terápiájára.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5589/#m1334kgyke_5589 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5589/#m1334kgyke_5589)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5589/#m1334kgyke_5589)
6.6.16. ábra. A fenazon, az aminofenazon és a metamizol szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
