Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.6.4.2. Nem szteroid gyulladáscsökkentők

A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (angol nevükből – nonsteroidal antiinflammatory drugs – képzett, gyakran használt rövidítésük NSAID) a legelterjedtebben használt gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerek. Nemcsak mozgásszervi fájdalmak, hanem fejfájás, menstruációs fájdalmak kezelésére, lázcsillapításra is alkalmazzák őket (Szász és mtsa, 2006).
Az NSAID-szerek első képviselőjének az acetilszalicilsav (ASA) tekinthető. Bár hatása elég összetett, fő hatáskomponensének a prosztaglandin H-szintáz enzim ciklooxigenáz- (COX) funkciójának gátlása tekinthető. Emberben a prosztaglandin H-szintáz legjelentősebb szubsztrátja a sejtmembrán-foszfolipidekből a foszfolipáz A2-aktivitás eredményeképpen szabaddá váló C20-arachidonsav. Az enzim COX-funkciója eredményeképpen képződő gyűrűs peroxo-endoperoxid (PGG2) az enzim peroxidázfunkciójának eredményeképpen a PGH2 hidroxi-endoperoxiddá redukálódik. A PGH2 további enzimatikus átalakulásai eredményeképpen különböző, ciklopentángyűrűs prosztaglandinszármazékká alakul. Az acetilszalicilsav és a további NSAID- szerek az enzim COX-funkciójának gátlása révén csökkentik a gyulladás (PGG2) és az azt kísérő fájdalom (PGG2 és PGH2) kialakulásában részt vevő prosztaglandinok szintézisét. Megjegyezendő, hogy a foszfolipidekben megtalálható arachidonsav felszabadulását (hidrolízisét) katalizáló foszfolipázok glükokortikoidok által történő gátlása ugyancsak csökkenti a prosztaglandinok szintézisét.
Jelenleg a COX három izoformája (COX-1, COX-2 és COX-3) ismert (Warner és mtsa, 2002). A területen folytatott vizsgálatok egyik legjelentősebb eredménye a citokinek és a növekedési faktorok által indukáható COX-2 izoforma izolálása volt. Az NSAID-szerek hatásukat a COX-1 és a COX-2 izoformák gátlása révén fejtik ki. A COX-1 és a COX-2 izoformák által katalizált reakciók megegyezőek, különbségük fiziológiai funkcióikban mutatkozik. Míg a COX-1 funkciója a normál celluláris funkciók (pl. a gyomor-bél nyálkahártya integritásának) fenntartásában jelenik meg, addig az indukálható COX-2 funkciója a gyulladások helyszínein képződő prosztaglandinok szintézisének katalízise (Mitchell és mtsai, 1993).
Az idetartozó vegyületeket szerkezetük és COX-1/COX-2 gátlásuk mértéke alapján csoportosítjuk. A nem szteroid gyulladáscsökkentők e szempontok szerinti csoportosítása a következő:
  • szalicilsav-származékok (szalicilátok)
  • antranilsav-származékok (fenamátok)
  • pirazolidindion-származékok
  • aril/heteroarilecetsav-származékok
  • arilpropionsav-származékok (profének)
  • 1,2-benzotiazin-származékok (oxikámok)
  • szelektív COX2 inhibitorok (koxibok)
  • egyéb származékok
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave