MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.6.8. Irodalomjegyzék
Abbas, A. K.; Lichtman, A. H.; Pillai, S. Basic Immunology: Functions and Disorders of the Immune System. 7th Edition. Elsevier: Philadelphia, PA, 2023.
Adams, J. et al. Cancer Res. 1999, 59, 2615–2622.
Ahn, H. S.; Barnett A. Eur J. Pharmacol 1986, 127, 153–155.
An, X. et al. J. Neuroophthalmol. 2013, 33, 143–148.
Barnes, P. J.; Pedersen, S.; Busse,W.W. Am. J. Respir. Crit. Care Med. 1998, 157, S1–S53.
Benedek, T. G. Clin. Exper. Reumatol. 2011, 29(S68), 5–12.
Benson, J. M. et al. Mabs. 2011, 3, 535–545.
Biggioggero, M. et al. Drugs Context 2019, 8, 212595.
Blobaum, A. L.; Marnett, L .J. J. Med. Chem. 2007, 50, 1425–1441.
Borne, R.; Levi, M.; Wilson, N. Nonsteroidal Anti-Inflammatory Drugs. Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, International Edition (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Wolters Kluwer/Lippincott Williams and Wilkins: Philadelphia, PA, USA, 2013, 987–1044.
Brandstadter, R.; Sand, I. K. Neuropsychiatr. Dis. Treat. 2017, 13, 1691–1702.
Brock, N. Cancer 1996, 78, 542-547.
Chan, S. Br. J. Cancer. 2004, 91,1420–1424.
Choy, B. Y. et al. Transplant. Proc. 2003, 35, 195.
Clark, I. A.; Vissel, B. Expert Rev. Neurother. 2019, 19, 535–543.
Cohen, M. D.; Keystone E. Rheumatol. Ther. 2015, 2, 99–111.
Corbett, M. et al. Health Technol. Assess. 2017, 21, 1–326.
D’Ambrosio, D.; Freedman, M. S.; Prinz, J. Ther. Adv. Chronic Dis. 2016, 7, 8–33.
Dávila, I. et al. J. Investig. Allergol. Clin. Immunol. 2013, 23(Suppl.1), 1–16.
Dipersio, J. F. et al. Blood 2009, 113, 5720–5726.
Dotan, E.; Aggarwal, C.; Smith, M. R. Pharm. Ther. 2010, 35, 148–57.
Eichner, R. et al. Nat. Med. 2016, 22, 735–743.
Evans, A. M. Clin. Rheumatol. 2001, Suppl.1, S9–S14.
Fehér, J.; Lengyel, G. Orv. Hetil. 2009, 150, 1215–1222.
Freitas, E.; Torres, T. Drugs Context. 2021, 10, 221-4-1.
Frieder, J.; Kivelevitch, D.; Menter, A. Ther. Adv. Chronic Dis. 2018, 9, 5–21.
Furie, R. et al. Arthritis Rheumatol. 2017, 69, 376–386.
Gabay, C.; Kushner, I. New Engl. J. Med. 1999, 340, 448–454.
Geh, D.; Gordon, C. Expert Rev. Clin. Immunol. 2018, 14, 245–258.
Goldenberg, M. M. Clin. Ther. 1999, 21, 1837–1852.
Gruys, E. et al. J. Zheijang Univ. Sci. B, 2005, 6, 1045–1056.
Haslett, C. Clin. Sci. 1992, 83, 639–648.
Hench, P. S. et al. Proc. Staff Meet Mayo Clin. 1949, 24, 181–197.
Hench, P. S. et al. Arch. Intern. Med. 1950, 85, 546–666.
Heo, Y. A. Drugs, 2020, 80, 1477–1482.
Horváth, G.; Wanner, A. Eur. Respir. J. 2006, 27, 172–187.
Huizinga, T. W. et al. Ann. Rheum. Dis. 2014, 73, 1626–1634.
Inoue, K.; Yuasa, H. Drug Metab. Pharmacokinet. 2014, 29, 12–19.
Kasarello, K.; Mirowska-Guzel, D. Immunotargets Ther. 2021, 10, 237–246.
Kiss, R.; Kővári, Z.; Keserű, G. M. Eur. J. Med. Chem. 2004, 39, 959–967.
Krumholz, H. M. et al. Brit. Med. J. 2007, 334, 120–123.
Kuriya, B.; Cohen, M. D.; Keystone, E. Ther. Adv. Musculoskelet. Dis. 2017, 9, 37–44.
Kurumbail, R. G. et al. Nature, 1996, 384, 644–648.
Ter Laak, A. M. et al. Eur. J. Pharmacol. 1996, 232, 199–2.
Ladwig, P. M.; Willrich, M.A.V. J. Mass Spectrom. Adv. Clin. Lab. 2021, 21, 10–18.
Levin, A. A.; Gottlieb, A. B. J. Am. Acad. Dermatol. 2014, 70, 555–561.
Li, Y. et al. Clin. Pharmacol. 2020, 12, 83–96.
Linton, S.; Hossenbaccus, L.; Ellis, A. K. Ann. Allergy Asthma Immunol. 2023, 131, 412−420.
Liu, J. et al. Cell, 1991, 66, 807–815.
Mckeage, K.; Duggan, S. Drugs, 2019, 79, 893–900.
Miller, D. D.; Brueggemeier, R. W.; Dalton, J. T. Adrenocorticoids. Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, International Edition. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Wolters Kluwer/Lippincott Williams and Wilkins: Philadelphia, PA, USA, 2013, 907–942.
Mitchell, J. A. et al. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 1993, 90, 11693–11697.
Mitre-Aguilar, I. B.; Cabrera-Quintero, A. J.; Zentella-Dehesa, A. Int. J. Clin. Exp. Pathol. 2015, 8, 1–10.
Nelson, W. Antihistamines and Related Antiallergic and Antiulcer Agents. Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, International Edition. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Wolters Kluwer/Lippincott Williams and Wilkins: Philadelphia, PA, USA, 2013, 1045–1072.
Noszál, B.; Rácz, Á. Antihisztaminok. Gyógyszerészi kémia. (Fülöp, F.; Noszál, B.; Szász, Gy.; Takácsné Novák, K. Eds.) Semmelweis Kiadó: Budapest, 2010, 633–654.
O’Connor, P. W. et al. Neurology, 2006, 66, 894–900.
Olasinska-Wisniewska, A.; Olasinski, J.; Grajek, S. Postepy Dermatol. Alergol. 2014, 31, 182–186.
Oldfield, V.; Plosker, G. L. Biodrugs, 2009, 23, 125–135.
O’Shea, J. J. et al. Ann. Rheum. Dis. 2013, 72(2), ii111–ii115.
Ősz, B. E. et al. Pharmaceuticals, 2023, 16, 566.
Papp, K. et al. Br. J. Dermatol. 2015, 173, 930-939.
Perjési, P. Hőcsökkentő fájdalomcsillapítók és nemszteroid gyulladáscsökkentők. Gyógyszerészi kémia. (Fülöp, F.; Noszál, B.; Szász, Gy.; Takácsné Novák, K. Eds.) Semmelweis Kiadó: Budapest, 2010, 580–612.
Perjési, P. Gyulladáscsökkentő szteroidok. Gyógyszerészi kémia. (Fülöp, F.; Noszál, B.; Szász, Gy.; Takácsné Novák, K. Eds.) Semmelweis Kiadó: Budapest 2010, 613–632.
Present, D. H. et al. N. Engl. J. Med. 1999, 340, 1398–1405.
Puchalski, T. et al. Clin. Cancer Res. 2010, 16, 1652–1661.
Qiao, S. K. et al. Chin. Med. J. (Engl). 2015, 128, 1215–1222.
Quinkler, M.; Oelkers, W.; Diederich, S. Eur. J. Endocrin. 2001, 144, 87–97.
Ramirez-Marin, H. A.; Tosti, A. Drug Des. Devel. Ther. 2022, 16, 363–374.
Ritter, M. L.; Pirofski, L. Transpl. Infect. Dis. 2009, 11, 290–297.
Scalea, J. R. et al. Expert Rev. Clin. Immunol. 2016, 12, 333–342.
Schatz-Jakobsen, J. A. et al. J. Immunol. 2016, 197, 337–344.
Schindler, C.; Strehlow, I. Adv. Pharmacol. 2000, 47, 113-174.
Scott, L. J. et al. Biodrugs, 2012, 26, 195–199.
Soler, D. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2009, 330, 864–875.
Sorensen, P. S.; Blinkenberg, M. Ther. Adv. Neurol. Disord. 2016, 9, 44–52.
Sütő, G. Orv. Hetil. 2019, 160, 855–860.
Szabó, S.; Gyires, K. Orv. Hetil. 2015, 156, 1406–1414.
Szász, G.; Takácsné Novák, K. Acta Pharm. Hung. 2006, 76, 37–54.
Tacconelli, S. et al. Curr. Pharm. Des. 2004, 10, 589–601.
Tanaka, T. et al. Cold Spring Harb. Perspect Biol. 2014, 6, a016295.
Ter Laak, A. M. et al. Eur. J. Pharmacol. 1993, 232, 199–205.
Ter Laak, A. M. et al. Eur. J. Pharmacol. Sci. 1994, 2, 373–384.
Tiede, I. et al. J. Clin. Invest. 2003, 111, 1133–1145.
Tiligada, E.; Ennis, M. Brit. J. Pharmacol. 2020, 177, 469–489.
Tran, J. Q. et al. Clin. Pharmacol. Drug Dev. 2018, 7, 634–640.
Tuba, Z.; Mahó, S.; Sánta, Cs. Corticosteroids: From Natural Products to Useful Analogues. (In Analogue-based Drug Discovery. Fischer J.; Ganellin, C. R. Eds.) Wiley-VCH: Weinheim, Germany, 2006.
Vane, J. R.; Bakhle, Y. S.; Botting, R. M. Ann. Rev. Pharmacol. Toxicol. 1998, 38, 97–120.
Vane, J. R. Nature New Biol. 1971, 231, 232–235.
Voroneanu, L. et al. Life (Basel), 2025, 15, 243.
Walsh, G. Pharmaceutical Biotechnology. Concepts and Applications. Wiley and Sons, Ltd.: Chichester, WS, England, 2007.
Wang, D. et al. Nature Commun. 2024, 15, 84.
Warner, T. D.; Mitchell, J. A. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 2002, 99, 13371–13373.
Wilcox, R. A. Blood, 2015, 125, 1847–1848.
Wolfe, M. M.; Lichtenstein, D. R.; Singh, G. N. Engl. J. Med. 1999, 340, 1888–1899.
Wong, M. et al. Clin. Immunol. 2008, 126, 121–136.
Yuan, Y.; Hunt, R.H. Immunopharmacol. 2003, 11, 337–354.
Zelena, D.; Makara, B. G. Orv. Hetil. 2015, 156, 1415–1425.
Zhang, B. Mabs. 2009, 1, 326–331.
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
