MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.7.1.1.1. Antibakteriális szulfonamidok és folát-reduktáz-gátlók
Az antibakteriális szulfonamidok felfedezése a modern kemoterápia fejlődésének egyik mérföldköve. A német I.G. Farbenindustrie kutatói fedezték fel a prontosil rubrum-ot 1932-ben. Meglepő módon csak in vivo bizonyult aktívnak Streptococcus és Staphylococcus fertőzésekben. Ennek oka, hogy in vivo az azokötés reduktív hasadása során keletkező szulfanilamid felelős az antibakteriális hatásért (6.7.1. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5839/#m1334kgyke_5839 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5839/#m1334kgyke_5839)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5839/#m1334kgyke_5839)
6.7.1. ábra. A prontosil rubrum hatásmechanizmusa
Forrás: saját szerkesztés
Az antibakteriális szulfonamidok a szulfanilamid N1-szbsztituált származékai (6.7.2. ábra). Az N1-szubsztituensek befolyásolják a molekula savasságát és lipofilitását, ezáltal a farmakokinetikáját. Legtöbbjük amfoter, mert a 4-es aminocsoport bázikus, míg a szulfonamidcsoport savas karakterű (kivéve a szulfoguanidint, a guanidin csoport miatt).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5843/#m1334kgyke_5843 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5843/#m1334kgyke_5843)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5843/#m1334kgyke_5843)
6.7.2. ábra. Antibakteriális szulfonamidok általános szerkezete és szubsztituensei
Forrás: saját szerkesztés
Hatásmechanizmusuk alapja szerkezeti rokonságuk a p-aminobenzoesavval (PABA). A PABA a dihidrofolsav (DHF) egyik komponense (6.7.3. ábra). A DHF-ből tetrahidrofolsav (THF), majd folinsav és metilénfolsav keletkezik, melyek a nukleinsavak bioszintézisében vesznek részt. A szulfonamidok a PABA-val versengenek a dihidropterinsavba való beépülésért. A humán sejtek a táplálékkal bevitt folsavat hasznosítják a THF szintéziséhez, szemben a baktériumokkal, melyek de novo szintetizálják guanozinból. Ez biztosítja a szulfonamidok szelektivitását (Ovung és mtsa, 2021).
A trimetoprim ugyan nem tartozik a szulfonamidok közé, mégis érdemes itt tárgyalni. A trimetoprim a dihidrofolsav-reduktáz kompetitív gátlószere. Mivel ugyanazt a biokémiai folyamatot (a THF szintézisét) gátolja, mint a szulfonamidok, csak más ponton (6.7.3. ábra), a szulfonamidok és a trimetoprim szinergikus hatást mutatnak, ezért előnyös a két hatóanyag kombinálása. A kettős gátlás a rezisztencia kialakulását is megnehezíti. A SumetrolimTM szulfametoxazol és trimetoprim kombinációja.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5848/#m1334kgyke_5848 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5848/#m1334kgyke_5848)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5848/#m1334kgyke_5848)
6.7.3. ábra. Antibakteriális szulfonamidok hatásmechanizmusa
Forrás: saját szerkesztés
A szulfaszalazin (6.7.4. ábra) a prontosil rubrumhoz hasonló szerkezetű származék. A bélben az azokötés bakteriális redukciójával szabadul fel a szulfapiridin nevű szulfonamid, valamint az 5-aminoszalicilsav (5-ASA, meszalazin). A fő hatást az 5-ASA fejti ki, de lehetséges, hogy a szulfapiridin és az intakt szulfaszalazin is rendelkezik enyhe aktivitással. Gyulladáscsökkentő és immunmoduláns hatása miatt gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-kór), valamint rheumatoid arthritis terápiájában alkalmazzák (Rains és mtsai, 1995).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_5852/#m1334kgyke_5852 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5852/#m1334kgyke_5852)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_5852/#m1334kgyke_5852)
6.7.4. ábra. A szulfaszalazin szerkezete és hatásmechanizmusa
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
