Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.7.1.5.4. Monociklusos β-laktám antibiotikumok
Az első monociklusos β-laktám-szerkezetű antibiotikumokat, a nokardicin-családot 1976-ban izolálták a Fujisawa gyógyszergyár kutatói. Az A-nokardicin acilamino-oldallánca egy oxim-funkciót is tartalmaz, ami természetes vegyületekben meglehetősen ritkán fordul elő. Néhány évvel később egymástól függetlenül írtak le a Squibb és a Takeda kutatói egy újabb, baktériumok (Pseudomonas és Agrobacterium sp.) által termelt monociklusos β-laktám-családot, az ún. monobaktámokat. Legfontosabb képviselőjük a szulfazecin (6.7.35. ábra). (Összefoglalóan lásd Gunda, 1999.)
A monobaktámok antibakteriális hatása meglepő volt, mivel eladdig a biciklusos, feszült szerkezetet elengedhetetlennek tartották a biológiai hatáshoz. Biológiai hatásukat az ún. heteroatom-aktiválással magyarázzák: a β-laktám nitrogénhez csatlakozó elektronszívó csoport aktiválja a β-laktám-kötést, a negatív töltésű anion pedig a penicillinkötő proteinekhez (PBP) való kötődést segíti elő.
Ezekből kiindulva több szintetikus származékot is kifejlesztettek, az elsősorban Gram-negatív baktériumokra ható karumonámot és aztreonámot. Magyarországon jelenleg nincsenek forgalomban (Sykes és mtsa, 1985).
 
6.7.35. ábra. Természetes és szintetikus monobaktámok
Forrás: saját szerkesztés
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave