Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia

2.4.3. A szabadalom mint versenyeszköz

Egy találmányra adott szabadalom a találmány gazdasági tevékenység körében történő hasznosítására biztosít kizárólagos jogot. A kizárólagos hasznosításhoz való jog ebben az értelemben azt jelenti, hogy a szabadalmas dönthet arról, hogyan hasznosítja a találmányát. Például gyárthatja vagy forgalmazhatja a szabadalom tárgyát képező találmányt, vagy akár engedélyt (licenszet) adhat arra, hogy ezt más tegye. A kutatás-fejlesztés során egy gyógyszergyár éppen azért fektet be hatalmas összegeket egy új gyógyszer kifejlesztésébe, mert az előbb említett kizárólagos jog (ami lényegében monopoljog) a befektetést meghaladó bevétellel kecsegtet. A szabadalmi rendszer gyógyszeriparban betöltött szerepét jól mutatja az, hogy 2022-ben több mint 105 ezer gyógyszeripari tárgyú szabadalmi bejelentést tettek közzé világszerte; az országok sorrendje a bejelentő országát nézve: Svájc (9,8%), Egyesült Királyság (7,9%), USA (6,9%). A kizárólagos jog biztosításával a szabadalmi rendszer tehát serkenti a kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A szabadalomból eredő jogokért azonban a találmányt közre kell adni, erre szolgál a részletes szabadalmi leírás, ami a szabadalmi bejelentés közzétételével nyilvánosságra jut. A szabadalom tehát társadalmi szerződésnek is felfogható, amelynek értelmében a társadalom a jogalkotón keresztül a szabadalmi oltalom ideje alatt monopoljogot biztosít a szabadalmasnak, aki ezért a társadalommal ismerteti a találmányát.

A kizárólagos hasznosítási jognak is vannak azonban korlátai. Például – a közhiedelemmel ellentétben – nem lehet azt megtenni, hogy a szabadalmas nem hasznosítja a találmányát, de másnak sem engedi ezt. Másrészt a szabadalmas az általa forgalomba hozott termék kapcsán nem léphet fel a viszonteladójával szemben, például egy gyógyszergyár nem perelhet be szabadalombitorlásért egy patikust, aki az ő termékét árulja (holott a patikus nyilvánvalóan gazdasági tevékenységet folytat egy szabadalommal védett termékkel).

Lényegesebb azonban, hogy a szabadalom gazdasági tevékenység körén kívül eső használattal szemben sem véd, azaz egy szabadalmazott találmányt fel lehet használni művészeti tevékenység során, oktatásban, sőt, a kutatásban is. Tehát egy gyógyszerkutatási folyamat során például a referenciavegyületként használt, amúgy szabadalommal védett vegyületek felhasználhatók, hiszen ez a tevékenység kutatásnak minősül. (Más kérdés, hogy a szabadalommal védett referenciavegyületeket a kutatást végző gyógyszergyár már nem adhatja el, vagy külső vállalkozónak nem adhat megbízást ilyen vegyületek előállítására, hiszen ez valószínűleg már nem kutatási célú gazdasági tevékenységnek minősülne.)

A szabadalmi jog negatív jellegű kizárólagos jog abban az értelemben, hogy a szabadalmas bárkit eltilthat a szabadalom hasznosításától. Ez azonban nem biztosít számára pozitív kizárólagos jogot, azaz nem biztos, hogy ő maga hasznosíthatja a találmányt (például azért, mert annak hasznosítása másvalakinek egy szabadalmát sértené (lásd a függő szabadalmak fogalmát a 2.4.5.4. fejezetben), vagy nem kap a találmány szerinti gyógyszertermékre forgalomba hozatali engedélyt stb.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

Kémia

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero