A malária világszinten is jelentős betegség. Főleg Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában elterjedt, de elsősorban behurcolt esetek előfordulnak a fejlett világban is. A főbb tünetek fejfájás, fáradtság, izomfájdalom és a rohamokban visszatérő láz. A betegséget a nőstény Anopheles szúnyog terjeszti. Négy Plasmodium faj okozza a betegséget: a P. vivax, a P. ovale, a P. malariae és a P. falciparum. Utóbbi felelős a halálok 90%-ért. A protozoon sporozoita formája a csípés során a szúnyog nyálával kerül az ember vérébe. A vérárammal eljut a májba és sok egymást követő magosztódás után skizontává alakul. A skizonta számos merozoitára hasad, melyek a véráramba kerülnek és vörösvértesteket (VVT) fertőznek meg, megkezdve a ciklus eritrociter szakaszát. A vörösvértestben a merozoiták trofozoitává alakulnak, amiből újfent skizonta lesz. A skizonta számos új merozoitára hasad, melyek a vörösvértest szétesésével a keringésbe jutnak, újabb VVT-ket fertőznek meg és a ciklus ezen része kezdődik elölről. Ez okozza a VVT-k szakaszos, ismétlődő szétesését, ami betegség jellegzetes tünetét a visszatérő-elmúló lázas szakaszokat okozza. A merozoiták egy része a VVT belsejében gametocitává alakul. Ha egy szúnyog vért szív egy fertőzött emberből, a gyomrában a gametociták gamétává érnek. Az ostorral rendelkező mikrogaméta egyesül a makrogamétával zigótává, ami pedig mozgásra képes ookinetává alakul. Az ookineta behatol a szúnyog bélfalába, majd ott oocisztává alakul. Az oociszta növekszik, majd felhasad, és sporozoiták szabadulnak ki belőle. A sporozoiták a szúnyog nyálmirigyébe vándorolnak, és a következő csípéskor megfertőzhetnek egy új gazdát. Az egyes fejlődési alakok nem ugyanazokra a hatóanyagokra érzékenyek. A P. vivax és P. ovale esetében az extraeritrociter szakaszban hipnozoiták is képződnek, melyek hosszú ideig lappanghatnak a májban és képesek sikeres kezelés után a betegség relapszusához vezetni.