Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.8.3.3.2. Interkalátorok
Az interkaláció egy hatóanyag beékelődését jelenti egy másik molekula gyűrűi közé. A daganatellenes interkalátorok a DNS nukleobázisainak gyűrűi közé ékelődnek be. Jellegükből fakadóan erre elsősorban a kondenzált aromás vegyületes alkalmasak, planáris szerkezetük miatt.
 
Kamptotechin-származékok
A kamptotechin a Camptotecha acuminata (örömfa) alkaloidja. Daganatellenes hatását viszonylag korán felfedezték, de toxicitása és alacsony oldékonysága miatt nem alkalmazzák. Félszintetikus származékaiban a kinolinrészt módosították (6.8.28. ábra). A beépített hidroxil-, illetve aminocsoportok növelik a vízoldékonyságot. Az irinotekán egy karbamát típusú szubsztituenst tartalmazó prodrug (a topotekánban ez a csoport nem található meg). A metabolizmus során a karbamátcsoport hidrolizál, így felszabadul az aktív hatóanyag, az etil-10-hidroxi-kamptotechin. A laktoncsoport (gyűrűs karbonsav-észter-csoport) hidrolízise viszont a hatás elvesztését eredményezi. A belotekánt csak Dél-Koreában fogadták el (Kciuk és mtsai, 2020; Horita és mtsai, 2015).
 
6.8.28. ábra. A kamptotechin-származékok szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
 
A DNS-be interkalálódott kamptotechin-származékok gátolják a DNS manipulálásában részt vevő topoizomeráz I enzimet (szemben a podofillotoxin-származékokkal, melyek a II-es típusú topoizomerázt gátolják, és nem interkalálódnak). Emiatt az enzim a szál átvágása után képtelen újra összeilleszteni a DNS két végét, ami lánctöréshez vezet. A csoport jellegzetessége, hogy mivel a lánctörés létrehozásához, így a DNS-károsításhoz szükség van a topoizomeráz enzimre, ezért hatásosságuk az intracelluláris topoizomeráz-koncentrációval együtt nő. Ez biztosít valamennyi szelektivitást, mivel sok daganattípusban emelkedett a topoizomeráz-aktivitás a normálishoz képest (Kciuk és mtsai, 2020; Horita és mtsai, 2015).
 
Antraciklin glikozid antibiotikumok
Az antraciklin glikozid típusú tumorellenes vegyületek alapváza hasonlóságot mutat a tetraciklin antibiotikumokéval. Különbségek többek között a 4-es dimetilamino-csoport és az 1-3-as diketonrendszer hiánya. A legfontosabb különbség azonban, hogy az antraciklin aglikonhoz egy szénhidrát is kapcsolódik glikozidos kötéssel, mely a legtöbb vegyületben L-daunózamin (kivéve az epirubicint, melyben L-akózamin található, lásd alább) (6.8.29. ábra).
 
6.8.29. ábra. Az antraciklin glikozidok fontosabb szerkezeti elemei és összehasonlításuk a tetraciklin antibiotikumokkal
Forrás: saját szerkesztés
 
A csoport alapvegyülete a daunorubicin, melyet a 60-as években izoláltak Streptomyces peucetiusból. Ennek 14-hidroxi-származéka a doxorubicin, melynek terápiás indexe kedvezőbb. A carubicin és az idarubicin a 4-es szubsztituensben különböznek a daunorubicintől. Az epirubicin ellenben egy doxorubicin-származék, mely a többi származékban megtalálható L-daunózamin (lixo-konfigurációjú dezoxi-aminocukor) helyett L-akózamint (arabino-konfigurációjú dezoxi-aminocukor) tartalmaz, ami az L-daunózamin C-4-epimerje. Ez a konfigurációmódosítás csökkenti a vegyület toxicitását. Az egyes származékok szerkezeteit mutatja be a 6.8.30. ábra (Booser és mtsai, 1994).
 
6.8.30. ábra. Az antraciklin glikozidok szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
 
Az antraciklin glikozidok planáris aglikonrésze interkalálódik a DNS-be, a cukorrész pedig hidrogénhidakkal rögzíti a molekulát. Az interkalálódott hatóanyag gátolja a topoizomeráz II-t.
Az antraciklin glikozidok specifikus mellékhatása a kumulatív kardiotoxicitás. Ennek oka, hogy a kinongyűrű egyelektronos redukcióval szemikinon-gyökanionná alakulhat. Ez a gyök vas jelenlétében visszaalakul kinonná, de közben oxigénből reaktív oxigéngyökök keletkeznek, amik károsítják a miokardiumot (6.8.31. ábra). Ennek csökkentésére lehetőség a hatóanyag kumulatív dózisának csökkentése, megfelelő formuláció (pl. liposzómába csomagolás) vagy kardioprotektív hatóanyag alkalmazása (Cejas és mtsai, 2024). Utóbbira elsősorban a dexrazoxánt használják, ami vaskelátor, a vas megkötésével akadályozza a fent ismertetett reakciót (Cvetkovic és mtsai, 2005).
 
6.8.31. ábra. Az antraciklin glikozidok kardiotoxicitásának alapja
Forrás: saját szerkesztés
 
A mitoxantron (6.8.32. ábra) egy szintetikus antraciklinanalóg. Hatásmódja hasonló a fentebb ismertetett származékokhoz, de kevésbé kardiotoxikus (Faulds és mtsai, 1991).
 
6.8.32. ábra. A mitoxantron szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave