Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.8.6. PARP-inhibitorok

A poli-(ADP-ribóz)-polimeráz 1 (PARP1) a PARP-szupercsaládba tartozik. Fontos szerepet tölt be az egyszeres lánctöréssel járó DNS-károsodások (SSB single strand break) javításában. A fehérje tartalmaz egy DNS-kötő domént cinkujjakkal, valamint egy katalitikus domént, aminek aktivitását stimulálja a sérült DNS-szálhoz való kötődés. Ennek hatására a PARP1 nikotinsavamid-adenin-dinukleotid (NAD) felhasználásával elkezdi poli-ADP-ribozilálni (vagyis poli-ADP-ribózt kötni hozzá) önmagát, illetve más célfehérjéket (6.8.50. ábra). Ezek a célfehérjék jellemzően a DNS-sel kapcsolatos feladatokat látnak el, például hisztonok, topoizomerázok, helikázok, illetve DNS-javító enzimek. Ezek a módosítások aktiválják, és a sérülés helyére gyűjtik a DNS-javításban részt vevő fehérjéket, míg maga a PARP1 a poli-ADP-ribozilálás (PARilálás) hatására leválik a DNS-ről, lehetővé téve a javító enzimeknek a sérüléshez való hozzáférést. PARP1-aktivitás hiányában az SSB-k felszaporodnak és a replikáció során, a replikációs villa sérüléséhez érkezésekor tovább degradálódnak kettős száltörésekké (DSB = double strand break). Mivel a DSB-k javításának fontos mechanizmusa a homológ rekombináció, különösen érzékenyek a PARP1-aktivitás hiányára azok a sejtek, melyekben ez a mechanizmus nem működik megfelelően, például a BRCA tumorszupresszor-gén mutációja miatt. Ez a mutáció például emlő- és petefészektumorokban relatíve gyakori (Murai és mtsai, 2012; Dziadkowiec és mtsai, 2016; Schreiber és mtsai, 2006).
 
6.8.50. ábra. A PARP működése szempontjából fontos vegyületek szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
 
A niraparib a PARP1 és PARP2 szelektív inhibitora (utóbbi hasonló szerepet tölt be, mint a PARP1, de a nukleáris PARP-aktivitás kisebb hányadáért felel). Visszatérő epiteliális petefészekrák, valamint primer peritoneális tumorok kezelésére használják. Az olaparibot és a rucaparibot BRCA-mutáns petefészekrák kezelésére fogadták el. A talazoparibot BRCA-mutáns, HER-2-negatív emlőtumorok kezelésére fogadták el. Mindegyikben található egy benzamid-motívum, ami a NAD-ban található nikotinsavamid-részletet imitálja (6.8.51. ábra). Az amidcsoport gyakran gyűrűben helyezkedik el, ami korlátozza a konformációváltozást, a kötődéshez előnyösebb konformációt stabilizálva (Scott, 2017; Deeks, 2015; Syed, 2017; Hoy, 2018).
 
6.8.51. ábra. A PAR- inhibitorok szerkezetei, pirossal kiemelve a nikotinsavamid-analóg részek
Forrás: saját szerkesztés
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave