MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.9.2.1. Papaverin és rokon szerkezetű vegyületek
A papaverin a mák (Papaver somniferum) egyik fő alkaloidja, az ópium kb. 1%-ban tartalmazza. Benzilizokinolin-váza 5-ös és 6-os helyzetben, fenoximetil-oldallánca pedig 3-as és 4-es pozícióban metoxiszubsztituenseket tartalmaz (6.9.11. ábra). A papaverin szerkezetének felderítését követően szintetikus származékai is megjelentek, például a metoxicsoportok helyett etoxicsoportot tartalmazó etaverin. Az etaverin kisebb toxicitást és a papaverinénél erősebb hatást mutatott, azonban a szintézis során felfedezett köztitermék, a 3,4-dihidro-etaverin (6.9.11. ábra) még az etaverinnél is hatékonyabb simaizom-görcsoldó. A drotaverin magyar vonatkozását sem szabad elfelejteni: 1961-ben Mészáros Zoltán, a Chinoin vegyésze állította elő. A didhidroizokinolin-vázban található kettős kötés miatt a molekula tautomériát mutat. A 6.9.11. ábrán az endociklusos azometin forma látható, azonban a nyíl jelzi a kötésátrendeződés lehetőségét, ami az exociklusos enamin formát eredményezi.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_7114/#m1334kgyke_7114 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7114/#m1334kgyke_7114)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7114/#m1334kgyke_7114)
6.9.11. ábra. A papaverin (balra) és a drotaverin (jobbra) szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
A papaverinnél a nitrogén aromás jellegű heterociklus része, így bázicitása 2-3 nagyságrenddel gyengébb, mint az alifás nitrogéneké; pKa értéke 6,4 körüli. A molekulák lipofilitása közel az ideális értékhez esik, a papaverin logP értéke pl. 2,9.
A mebeverin szerkezetében még fellelhetők egyes elemek, amelyek a papaverinnel való hasonlóságra utalnak, az alverin esetében már csak nagyon távoli rokonság fedezhető fel (6.9.12. ábra). Az alifás tercier nitrogén bázicitása meghaladja az aromás vegyületekét, és a funkciós csoportok konformációs szabadsága is jelentősen megnő. A mebeverin pKa értéke 10,3 (Beale, 2010), az alverin esetében a pKa érték 10,4 (Khalil, 2015), ami mindkét vegyület esetén szöveti pH-n teljes protonáltságot jelent.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_7119/#m1334kgyke_7119 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7119/#m1334kgyke_7119)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7119/#m1334kgyke_7119)
6.9.12. ábra. A mebeverin (balra) és az alverin (jobbra) szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
A protonált állapot miatt a két vegyület leginkább a gyomor és a bélcsatorna görcsös állapotaiban kerül alkalmazásra, hasonlóan a paraszimpatolitikus hatású metilhomatropinhoz. A mebeverinnél még a szerkezeti analógia is felfedezhető, a molekulában megtalálható az aromás gyűrű, az észtercsoport és az ötatomnyi távolságra lévő protonálható nitrogén.
A gyógyszerkönyvben hivatalosan engedélyezett ugyan a dicikloverin, azonban nincs forgalomban az azt tartalmazó készítmény Magyarországon. A dicikloverin és a benciklán (6.9.13. ábra) szerkezetére ránézve inkább a helyi érzéstelenítők farmakofór-csoportjára asszociálhatnánk (6.9.3. fejezet), ennek ellenére az irritábilis bélszindróma kezelésében van jelentőségük.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_7124/#m1334kgyke_7124 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7124/#m1334kgyke_7124)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7124/#m1334kgyke_7124)
6.9.13. ábra. A dicikloverin (balra) és a benciklán szerkezete (jobbra)
Forrás: saját szerkesztés
A tercier nitrogén bázicitása mindkét esetben biztosítja, hogy a molekulák döntően protonált állapotban fordulnak elő.
Szintén forgalomban lévő hatóanyagok az otilónium (6.9.14. ábra) és a pinaverin (6.9.15. ábra). Szerkezetükben a kvaterner aminocsoport az egyetlen közös pont. Az otilónium már egyáltalán nem emlékeztet a papaverin szerkezetére.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_7129/#m1334kgyke_7129 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7129/#m1334kgyke_7129)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7129/#m1334kgyke_7129)
6.9.14. ábra. Az otilónium szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
A pinaverin szerkezetében azonban fellelhető analógia, ugyanis a dimetoxifenil-gyűrű és a kvaterner nitrogén helyzete emlékeztet az izokinolin, vagy meg inkább a drotaverin szerkezetében lévő dihidroizokinolin szerkezetre. A molekulában található biciklus a pinénre emlékeztet, ezért talán nem véletlen a név etológiájában az utalás a szerkezetre (pinaverin). A biciklus, lévén aszimmetrikus, kiralitáscentrumokat is tartalmaz, azonban az irodalomban nincs információ az optikai izomériára és a molekula IUPAC-elnevezése sem utal a kiralitásra.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1334kgyke_7133/#m1334kgyke_7133 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7133/#m1334kgyke_7133)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1334kgyke_7133/#m1334kgyke_7133)
6.9.15. ábra. A pinaverin szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
