Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


2.4.5.4. Függő szabadalmak

Visszatérve a szabadalombitorlásnál említett A, B hatóanyagokat és X segédanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményt oltalmazó fiktív szabadalomhoz, felmerülhet a kérdés, hogy egy harmadik C hatóanyag kombinációba történő bevonása esetleg lehet-e szabadalmazható találmány tárgya. Tegyük fel, hogy az A és B hatóanyag mellett a C hatóanyag alkalmazása kedvező, szinergikus hatást eredményez és ez az A, B, C, X kombináció, még a fiktív szabadalmazott A, B, X összetevőket tartalmazó gyógyszerkészítmény ismeretének a fényében is, megfelel a feltalálói tevékenység követelményének a három hatóanyag szinergikus hatása révén. A szabadalombitorlásnál említettek fényében azonban egyértelmű, hogy az A, B, C, X kombináció bitorolná azt a szabadalmat, ami az A, B, X kombinációt oltalmazza, hiszen az A, B, C, X kombinációra ráolvasható az összes igényponti jellemző, azaz az, hogy tartalmazza az A és B hatóanyagot és az X segédanyagot. Másrészt az A, B, C, X kombinációra lehet szabadalmat szerezni, mivel fiktív példánk szerint megfelel az összes szabadalmazhatósági követelménynek (hiszen az A, B, X összetételre vonatkozó szabadalom fényében a C hatóanyag miatt megfelel az újdonság követelményének és a szinergia alátámasztja a feltalálói tevékenységet).
Ebből a példából egyrészt látszik, hogy a szabadalom egy ún. negatív monopoljog, azaz önmagában az a tény, hogy egy terméket egy szabadalom véd, még nem jelenti azt, hogy ezzel a termékkel piacra is léphetünk (hiszen fiktív példánk esetében szabadalombitorlást követnénk el). Másrészt az is fontos aspektusa ennek a példának, hogy az A, B, X összetevőket oltalmazó szabadalom jogosultja nem léphet piacra egy A, B, C, X összetételű termékkel, hiszen ez a másik piaci szereplő szabadalmába ütközne. Itt tehát függő szabadalmakról van szó; ezt a helyzetet az érintettek sok esetben megegyezéssel fel tudják oldani.

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave