Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


2.4.6. A szabadalmi dokumentumok értelmezése

Mivel egy-egy szabadalmi dokumentum elsősorban jogi jellegű, ezért formája és típusa kötöttségeket mutat. Lényeges, hogy amikor egy gyógyszerkutató elé kerül egy ilyen dokumentum, egyértelmű legyen a kutató feladatának kontextusában, hogy ebben a dokumentumban mi és hol található, illetve mely tartalmi elemnek mi a relevanciája.
Az első oldalon olyan bibliográfiai adatok olvashatók, mint az azonosítószámok (pl. bejelentési szám, közzétételi szám, lajstromszám), fontos dátumok (elsőbbség napja, bejelentés napja), nevek (feltalálók, bejelentők, képviselő), a találmány címe, illetve a kivonat, esetleg egy jellemző ábrával kiegészítve. Egy gyógyszerkutató számára ezek közül a következők bírhatnak jelentőséggel:
  • elsőbbség napja: ez az adott találmány legelső szabadalmi bejelentése, tehát innen kezdődik ennek a találmánynak a szabadalmi története (ez azonban nem tévesztendő össze az alapszabadalom kezdőnapjával);
  • feltalálók, bejelentők: ebből a kutató információt nyerhet arról, hogy kik aktívak ezen a területen, érdemes lehet például a feltalálók tudományos irodalmi munkásságát is feltárni;
  • a cím és a kivonat – korlátozott – információt adhat arra vonatkozóan, hogy miről szól a szabadalmi dokumentum, érdemes-e mélyebben elemezni;
  • a dokumentum azonosítói közül a közzétételi szám (publication number) lehet még fontos, amely általában egy kétbetűs országkóddal kezdődik, ezt követi egy számsorozat, valamint egy betű és esetleg egy szám, ami a dokumentum típusát jelöli. Amennyiben a típusjelölés „A”, akkor egy szabadalmi bejelentésre vonatkozik a dokumentum, amennyiben ez a típusjelölés „B”, akkor megadott szabadalomra.
Amikor egy kutató pusztán műszaki/tudományos információt szeretne kinyerni a dokumentumból (tehát lényegében irodalmazási munkája során kerül a szeme elé egy szabadalmi dokumentum), akkor általában a részletes szabadalmi leírást és a példákat érdemes vizsgálni, az igénypontok elemzése és a szabadalmi bejelentés státusza ilyenkor általában érdektelen. A dokumentumra, mint forrásra, a fent említett közzétételi számmal érdemes hivatkozni, mivel ez egyetlen, mások által is könnyen azonosítható dokumentumot jelöl.
Hasonló a helyzet, ha a kutató egy saját találmány szabadalmazhatósága miatt vizsgál egy szabadalmi dokumentumot, hiszen egy leendő szabadalmi bejelentés esetén egy látótérbe került (azaz közzétett) szabadalmi dokumentum a technika állásához tartozik, és ekként tartalma (ideértve a példákat, ábrákat is) figyelembe veendő egy új találmány újdonságának és feltalálói tevékenységének vizsgálatakor. Tehát téves az az egyébként nem ritka megközelítés, hogy egy technika állása szerinti dokumentumban leírtaktól úgy kívánja a feltaláló elhatárolni a saját találmányát, hogy ennek a korábbi szabadalmi dokumentumnak más volt a célja, nem „ütik” a találmányát az igénypontpontok stb.
Más a helyzet, ha azért vizsgálja egy gyógyszerkutató a témában közzétett szabadalmi dokumentumokat, hogy arról kapjon képet, vajon egy termékkel egy adott földrajzi területen piacra léphet-e. Ilyen esetben már lényeges, hogy a vizsgált szabadalmi dokumentum még csak szabadalmi bejelentés-e, vagy már megadott szabadalom. Ha szabadalmi bejelentés, akkor kérdés, hogy ebből még lehet-e megadott szabadalom, vagy ez a bejelentés visszavontnak tekintett-e. Ilyen munka során a megadott (vagy esetleg a jövőben megadható) igénypontok vizsgálata a lényeges, hiszen azok szabják meg visszamenőleges hatállyal a majdani szabadalmi oltalom terjedelmét. Természetesen fontos megvizsgálni, hogy egy megadott szabadalom olyan földrajzi területre érvényes-e, amelyet magában foglal a célpiac. Amennyiben olyan megadott szabadalom dokumentumával találkozik a kutató, amely igénypontjának oltalmi köre lefedi a piacra szánt terméket és a releváns földrajzi területre vonatkozik, akkor meg kell vizsgálni, hogy a szabadalom jelenleg is érvényes-e. Ugyanis ha egy szabadalmi hivatal megad egy szabadalmat és létrehozza a megadott szabadalom dokumentumát, akkor az ilyen dokumentum bekerül a megfelelő szabadalmi adatbázisokba és ott is marad, függetlenül attól, hogy később hogyan alakul a szabadalom sorsa.
 

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave