Keserű György Miklós (szerk.)

Gyógyszerkémia


6.10.8.5.2. Nem ergolinok
 
6.10.50. ábra. A nem ergolinok szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
 
A morfin savas közegben apomorfinná (6.10.50. ábra) alakul vázátrendeződéssel; eredetileg csak hánytatószerként ismerték, az 1950-es évektől azonban felismerték antiparkinson hatását. A klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy ez a hatás dopaminagonista tulajdonságán alapul. Ezt követően számos további nem ergolin dopaminagonista antiparkinson szer került forgalomba. Közülük részlegesen telített benztiazolvázas a pramipexol, a ropinirol pedig oxidált N,N-dipropiltriptamin-származék.
A pramipexol vízben jól oldódik, metanolban és etanolban kissé oldódik, diklórmetánban pedig gyakorlatilag nem oldódik. Orális alkalmazást követően a pramipexol könnyen felszívódik. A farmakokinetikai tulajdonságok férfiak és nők között eltérnek: a különböző dózisoknál megfigyelt görbe alatti terület (AUC) 35–43%-kal magasabb a nők esetében, főként a 24–27%-kal alacsonyabb orális clearance miatt. A gyógyszer minimális metabolizmuson megy keresztül és szinte változatlan formában ürül a vizeletben a vesetubulusok szekréciója révén. A pramipexolt idiopátiás Parkinson-kór tüneteinek kezelésére indikálják, önállóan vagy levodopával kombinálva. Emellett a mérsékelt és súlyos idiopátiás nyugtalanláb-szindróma (RLS) tüneti kezelésére is alkalmazzák. A pramipexol D2 és D3 receptorokon agonista hatású, a D3 receptorokhoz nagyobb affinitással kötődik, mint a D2 receptorokhoz. A pramipexol használata során tapasztalt csökkent diszkinézia a D1 receptorral szemben mutatott alacsony affinitásának tulajdonítható az ergolinokkal összehasonlítva.
A ropinirol nagyon jól oldódik vízben. Orális alkalmazás után a ropinirol gyorsan felszívódik, a maximális plazmakoncentrációt általában körülbelül 1,5 óra múlva éri el, és a felezési idő körülbelül 3 óra. A ropinirol gyorsan és széles körben eloszlik az érrendszeri térből, és alacsony plazmafehérje-kötődése független a plazmakoncentrációjától. A hepatikus rendszerből ürül ki, 10%-a változatlan formában. A ropinirol fő metabolitja az N-depropil-származék, annak glükuronidja és karboxilált származéka (4-karboximetilindolin-2-on). A metabolitok közül egyik sem farmakológiailag aktív, és a ropinirol származékainak ürítése főként vizelet útján történik. A ropinirolt az idiopátiás Parkinson-kór és a mérsékelt és súlyos primer RLS tüneteinek kezelésére indikálják. A ropinirol körülbelül 20-szoros szelektivitással rendelkezik a D3 receptorok iránt a D2 receptorokhoz képest. Ezenkívül a ropinirolnak alacsony affinitása van a 5-HT2A, 5-HT2B és D1 típusú receptorokhoz. Egy nemrégiben készült kutatás arra utal, hogy a D3-agonisták képesek lehetnek helyreállítani a dopaminerg neuronokat és neuroprotektív hatást is kifejteni. Ezek a fejlemények ígéretes új terápiás lehetőségeket kínálhatnak az antiparkinson-terápiában.
A rotigotin transzdermális készítményként érhető el, amely folyamatos hatóanyagleadást tesz lehetővé 24 órás időszakon belül. A gyógyszer körülbelül 45%-a 24 óra alatt szabadul fel. A rotigotin felezési ideje 5–7 óra a tapasz eltávolítása után. A rotigotin 90%-ban kötődik plazmafehérjékhez és jelentős anyagcserén megy keresztül, és alacsony biohasznosulással rendelkezik orális alkalmazás esetén. A rotigotin fő metabolitjai a rotigotin glükuronid- és szulfátkonjugátumai, valamint az N-depropilrotigotin és az N-detieniletil-rotigotin-szulfát konjugátumai. A rotigotin a vizeletben (71%) és a székletben (11%) ürül. A rotigotin magas affinitással kötődik a D3 és D2 receptorokhoz.

Gyógyszerkémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 145 0

A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave