MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyógyszerkémia
6.10.10. Irodalomjegyzék
Abdallah, C. G. et al. Pharmacol. Ther. 2018, 190, 148–158.
Allers, K. A. et al. Exp. Neurol. 191, 104–118, 2005.
Anttila, S. A. K.; Leinonen, E. V. J. CNS Drug Rev. 2001, 7, 249–264.
Arora, N. et al. Bioorg. Chem. 2020, 97, 103668.
Avdeef, A. Absorption and drug development, Solubility, Permeability, and Charge State. 2nd ed. Chs. 3.16 and 4.14. John Wiley and Sons Inc.: Hoboken, New Jersey, 2012.
Azmanova, M.; Pitto-Barry, A.; Barry, N. P. E. Med. Chem. Comm. 2018, 9, 759–782.
Bacq, A. et al. Adv. Ther. 2024, 41, 1351.
Bai, Y. R. et al. Eur. J. Med. Chem. 2024, 276, 116706.
Baselt, R. C. Disposition of toxic drugs and chemicals in man. Chemical Toxicology Institute: Foster City, 2000.
Beale Jr., J. M. Central nervous system stimmulants. In Wilson and Gisvold’s Organic medicinal and pharmaceutical chemistry. 12th ed. (Beale, J. M.; Block, J. H. Eds.) Lipincott Williams & Wilkins, 2011.
Ben-Menachem, E. Epilepsia, 2004, 45, 13.
Bender, A. M.; Jones C. K.; Lindsley, C. W. ACS Chem. Neurosci. 2017, 8, 435–443.
Berger, F. M. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 1959, 127, 66–74.
Bettler, B. et al. Physiol. Rev. 2004, 84, 835–867.
Birolo, R. Pharmaceutics, 2022, 14, 1754.
Bohn, L. M. et al. Nature, 2000, 408, 720–723.
Bonnet, U. CNS Drug Rev. 2002, 8, 283–308.
Booth, R. G. Antipsychotic and Anxiolytic drugs. In Foye’s Principles in Medicinal Chemistry. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.), 7th ed. Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, MD, 2013.
Booth, R. G.: Drugs Used to Treat Neuromuscular Disorders: Antiparkinsonian and Spasmolytic Agents. In Foye’s Principles of Medicinal Chemistry. (Lemke, T. L.; Williams D. A. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins: Philadelphia, 2008, 679–697.
Bormann, J. et al. Trends Pharmacol. Sci. 2000, 21, 16–19.
Borowicz-Reutt, K. et al. Molecules, 2024, 29, 1981.
Brown, J. M., Li, J. J., Sinz, M. W. Antipsychotic agents. In Burger’s medicinal chemistry, drug discovery and development, 7th ed, Vol 8. (Abraham, D. J.; Rotella, D. P. eds.) CNS Disorders: John Wiley & Sons Inc., Hoboken, NJ, 2010.
Bryson, H. M. et al. Drugs Aging, 1997, 10, 234–239.
Burger, W. A. C. et al. Nat. Commun. 2023, 14, 5440.
Burns, S. M.; Cunningham, C. W.; Mercer, S. L. ACS Chem. Neurosci. 2018, 9, 2428–2437.
Bymaster, F. P. et al. Neuropsychopharmacol. 2002, 27, 699–711.
Casey, A. B.; Canal C. E. ACS Chem. Neurosci. 2017, 8, 1135–1146.
Chafetz, L.; Desai, M. P.; Sukonik, L. J. Pharm. Sci. 83:1250–1252, 1994.
Chen, G. et al. Clin. Pharmacokinet. 2018, 57, 673–686.
Chen, X.-T. et al. J. Med. Chem. 2013, 56, 8019–8031.
Chue P., Chue, J. Expert Opin. Pharmacother. 2012, 13, 1661–1670.
Clarke, F. H.; Cahoon N. M. J. Pharm. Sci. 1987, 76, 611–620.
Clarke, C. E.; Guttman, M. Lancet, 2002, 360, 1767–1769.
Colombo, G. GABAB Receptor. Humana Press: Cham, Switzerland, 2016.
Costa, R.; Oliveira, N. G.; Dinis-Oliveira, R. J. Drug Metab. Rev. 2019, 51, 293–313.
Costa, E.; Guidotti, A. Annu. Rev. Pharmacol. Toxicol. 1979, 19, 531.
Council on Drugs. JAMA 1959, 170, 195.
Crilly, J. Hist. Psychiatry, 2007, 18, 39–60.
Cummings, J. et al. BioDrugs, 2024, 38, 5–22.
Dahl, S. G.; Hough, E., Petter-Arnt, H. Biochem. Pharmacol. 1986, 35, 1263–1269.
Dashtipour, K.; Chung, J. S.; Wu, A. D.; Lew, M. F.: Amantadine and Anticholinergics. In: Handbook of Parkinson’s Disease. (Pahva, R.; Lyons, K. E. Eds.) Informa Healthcare: New York, 2007, 293–307.
de Bodinat C. et al. Nat. Rev. Drug Discov. 2010, 9, 628–42.
Deleu, D.; Northway, M. G.; Hanssens, Y. Clin. Pharmacokinet. 2002, 41, 261–309.
Desai, P. et al. World J. Pharmacol. 2015, 4, 236–264.
Devereaux, A. L.; Mercer, S. L.; Cunningham, C. W. ACS Chem. Neurosci. 2018, 9, 2395–2407.
DeWire, S. M. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2013, 344, 708–717.
DiFrancesco, A. et al. Am. J. Psychiatry 1963, 119, 989–990.
Doble,, A. et al. Pharmacol. Ther. 1999, 81, 163–221.
Domány Gy.; Krámos, B. Gyógyszerészet, 2016, 60, 334–338.
Dooley, M.; Markham, A. Drugs Aging, 1998, 12, 495–514.
Durand, N. et al. Drug Metab. Rev. 1992, 24, 239.
Eger, E. I. 2nd. Am. J. Health Syst. Pharm. 2004, 61, 3.
El Tayar, N. Eur. J. Med. Chem. 1988, 23, 173–182.
Enz, A. et al. Prog. Brain Res. 1993, 98, 431–438.
Factor, S. A. Levodopa. In Handbook of Parkinson’s Disease. (Pahva, R.; Lyons, K. E. Eds.) Informa Healthcare: New York, 2007, 309–334.
Fagiolini, A. et al. CNS Drugs, 2012, 26, 1033–1049.
Fan, L. et al. Nat. Commun. 2020, 11, 1074.
Farce, A. et al. J. Enzyme Inhib. Med. Chem. 2006, 21, 285–292.
Feinberg, A. P.; Snyder, S. H. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 1975, 72, 1899–903.
Fitch, W. L. et al. Drug. Metab. Dispos. 2023, 51, 7532023.
Franks, N. Nat. Rev. Neurosci. 2008, 9, 370.
Fricker, L. D. et al. Mol. Pharmacol. 2020, 98, 96–108.
Friel, C. J. Anesthetics. In Wilson and Gisvold’s Textbook of Organic Medicinal and Pharmaceutical Chemistry, (Beale, J. M.; Block, J. H. Eds.) 12th ed. Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, 2011.
Fritz, S. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 1987, 241, 615.
Fujita, W.; Gomes, I.; Devi, L. A. Br. J. Pharmacol. 2014, 171, 4155–76.
Germann, D.; Kurylo, N.; Han, F. Risperidone. In Profiles of Drug Substances, Excipients and Related Methodology. (Brittain, H. G. Ed.) Vol. 37. Academic Press, 2012, 313–361.
Gill, A. K. et al. Drugs Today (Barc) 2019, 55, 423–437.
Gillis, A. et al. Trends Pharmacol. Sci. 2020, 41, 947–59.
Glennon, R. A.; Iversen L. Antidepressants. In Burger’s medicinal chemistry, drug discovery and development, CNS Disorders, 7th ed. (Abraham, D. J.; Rotella, D. P. Eds.) John Wiley & Sons Inc., Hoboken, NJ, 2010.
Goate, A. et al. J. Neurochem. 2012, 120 (Suppl. 1), 3–8.
Gonzalez, L. A. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2009, 329, 827–837.
Gordin, A.; Kaakkola, S.; Teräväinen, H. J. Neural Transm. 2004, 111, 1343–1363.
Gordon, M. et al. Arzneim. Forsch. 1963, 13, 318–320.
Hagan, J. J. et al. Trends Pharmacol. Sci. 1997, 18, 156–163.
Hancu, G.; Uilăcan, A.; Blebea, N. M. Drugs Drug Candidates 2024, 3, 654–673.
Hansch, C.; Leo, A.; Hoekman, D. H. American Chemical Society, 1995.
Hardy, J. et al. Science, 1992, 256, 184–185.
Hardy, J. et al. Science, 2002, 297, 353–356.
Hermecz, I.; Ecseryné, Puskás M. Acta Pharm. Hung. 1992, 62, 189–199.
Hofer, D. et al. Eur. J. Pharmacol. 2006, 538, 5–14.
Horn, A. S.; Snyder, S. H. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 1971, 68, 2325–8.
Imbimbo, B. P. et al. Neurology, 1999, 52, 700–708.
Imre, Zs.-Nagy. Archives of Gerontology and Geriatrics, 1990, 11(3), 177–186.
Iribarren, I. M.; Martínez-Salamanca, J. I. Therapy, 2010, 7, 691–702.
Isaacson, S. H. et al. Clin. Park. Relat. Disord. 2023, 9, 100212.
Jacob, T. C. et al. Nat. Rev. Neurosci. 2008, 9, 331.
Jadhav, M. N. et al. J. Chem. 2013, 930354.
Jähnichen, S.; Horowski, R.; Pertz, H. H. Eur. J. Pharmacol. 2005, 513, 225–228.
Janssen, P. A. J.; Van Bever, W. F. M. Structure-Activity Relationships of the Butyrophenones and Diphenylbutylpiperidines. In Handbook of Psychopharmacology (Iversen, L. L.; Iversen, S. D.; Snyder, S. H. Eds.) Springer, Boston, MA, 1978.
Jelen, L. A.; Stone, J. M.; Young, A. H.; Mehta, M. A. Neurosci. Biobehav. Rev. 2022, 140, 104800.
Jenner, P. et al. J. Pharm. Pharmacol. 1980, 32, 39–44.
Jordan, J. B. et al. J. Med. Chem. 2016, 59, 8, 3732–3749.
Jorga, K. et al. Br. J. Clin. Pharmacol. 2000, 49, 39–48.
Joyce, J. N.; Millan, M. J. Curr. Opin. Pharmacol. 2007, 7, 100–105.
Ju, J. et al. Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 1862–1876.
Kalani, M. Y. S. et al. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 2004, 101, 3815–3820.
Kang, H. J. et al. Drug Metab. Dispos. 2006, 34, 1145–51.
Kaul, I. et al. JAMA Psychiatry 2024, 81, 749–756.
Kaye, C. M.; Nicholls, B. Clin. Pharmacokinet. 2000, 39, 243–254.
Keating, G. M.; Lyseng-Williamson, K. A. CNS Drugs, 2005, 19, 165–184.
Kelder, J. et al. J. Pharm. Pharmacol. 1997, 49, 403–11.
Keller, C. E. et al. Struct. Chem. 1992, 3, 195–201.
Kelly, E. Br. J. Pharmacol. 2013, 169, 1430–46.
Kelly, E.; Conibear, A.; Henderson, G. Annu. Rev. Pharmacol. Toxicol. 2023, 63, 491–515.
Kent, C. N. et al. ACS Chemical Neuroscience, 2020, 11(12), 1740–1755. DOI: 10.1021/acschemneuro.0c00254
Khan, S. R. et al. Profiles Drug Subst. Excip. Relat. Methodol. 2016, 41, 1–30.
Khosravani, H. et al. J. Biol. Chem. 2004, 279, 9681.
Kim, D. W. et al. Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 2016, 64, 1546–1554.
Klein, P. et al. Nat. Rev. Drug. Discov. 2004, 23, 682
Kreiss, D. S. et al. Eur. J. Pharmacol. 1995, 277, 209–214.
Kung, C. P. et al. Pharmaceutics, 2019, 11, 509.
Kvernmo, T.; Härtter, S.; Burger, E. Clin. Ther. 2006, 28, 1065–1078.
Lakatos, P. P. et al. Int. J. Mol. Sci. 2022, 23(17), 9564.
Laszlovszky, I.; Barabassy, A.; Nemeth, G. C. Adv. Ther. 2021, 38, 3652–3673.
LeDuc, B. Antiseizure Drugs. In Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 7th ed. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, 2013.
Leventen, E. O. et al. Curr. Ther. Res. 1960, 2, 497–500.
Levinstein, M. R. et al. Am. J. Psychiatry. 2025, 182, 247–258.
LeWitt, P. A. Pharmacotherapy, 2000, 20, 26S–32S.
Liu, Y. C. et al. Brain Res. 2003, 959, 86–97.
Liu, S. Central Nervous System Depressants. In Wilson and Gisvold’s Textbook of Organic Medicinal and Pharmaceutical Chemistry, 12th ed. (Beale, J. M.; Block, J. H. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, 2011.
Livingston K. E.; Traynor J. R. Br. J. Pharmacol. 2018, 175, 2846–56.
Loftsson, T. J. Drug Delivery Science and Technology, 2021, 66, 1029362021.
Longo, G. et al. Brain Sci. 2023, 13, 1641.
Lu, M. C. Anticonvulsants. In Wilson and Gisvold’s Textbook of Organic Medicinal and Pharmaceutical Chemistry, 12th ed. (Beale, J. M.; Block, J. H. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins: Baltimore, 2011.
Magyar, K. A neurodegeneratív betegségek gyógyszertana. In: Farmakológia. (Fürst, Zs., Ed.) Medicina: Budapest, 2001, 408–420.
Magyar, K. et al. Curr. Med. Chem. 2004, 11, 2017–2031.
Maher, T. J. Anesthetic Agents: General and Local Anesthetics. In Foye’s Principles in Medicinal Chemistry, 7th ed. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2013.
Marucci, G. et al. Neuropharmacology, 2021, 190, 108352.
Matheson, A. J.; Spencer, C. M. Drugs, 2000, 60, 115–137.
Mauri, M. C. et al. Drug Saf. 1996, 14, 288–98.
Maurtua et al. Clin. Med. Rev. Case Rep. 2020, 7, 304.
Mazák, K.; Noszál, B.; Hosztafi, S. ChemistryOpen, 2019, 8, 879–887.
McClure, E. W.; Daniels, R. N. ACS Chem. Neurosci. 2021, 12, 354–362.
McLeish, M. J.; Capuano, B.; Lloyd, E. J. Clozapine. In Analytical Profiles of Drug Substances and Excipients, Vol. 22. (Brittain, H. G. Ed.) Academic Press, 1993, 145–184.
McNamara, J. O. Pharmacotherapy of the Epilepsies. In Goodman & Gilman’s The Pharmacological Basis of Therapeutics, 12th ed. eds. (Brunton L. L.; Chabner B. A.; Knollmann B. C. Ed.) McGraw Hill Medical, New York, 2011.
Med. Lett. Drugs Ther. 2006, 48, 97–99.
Mihic, S. J.; Harris, R. A. Hypnotics and Sedatives. In Goodman & Gilman’s The Pharmacological Basis of Therapeutics, 12th ed. eds. (Brunton L. L.; Chabner B. A.; Knollmann B. C. Ed.) McGraw Hill Medical, New York, 2011.
Millan, M. J. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2003, 306, 954–964.
Miller, D. D. et al. Trends Pharmacol. Sci. 1988, 9, 282–284.
Murthy, V. et al. Schizophr. Res. 2024, 270, 249–257.
Nakatsuka, A. et al. J. Pharmacol. Sci. 2006, 100, 59–64.
Nikfarjam, Z.; Doustkhah, E.; Zamani, F.; Brown, R. W. Pharmaceutical applications of 1,4-benzodiazepines. In Benzodiazepine-Based Drug Discovery. (Zamani, F.; Doustkhah, E. Eds.) Elsevier, 2022.
Nishio, Y.; Lindsley, C. W.; Bender, A. M. ACS Chem Neurosci. 2024, 15, 3863–3873.
O’Neil, M. J., Smith, A., Heckelman, P. E., Obenchain, J. R. (Eds.) The Merck index: an encyclopedia of chemicals, drugs, and biologicals, 13th ed. Whitehouse Station: Merck & Co, 2001.
Olanow, C. W.; Watts, R. L.; Koller, W. C. Neurology, 2001, 56, S1–S88.
Ozsoy, H. Z. Neurochem. Res. 2021, 46, 2783.
Pacher, P.; Kecskemeti, V. Curr. Med. Chem. 2004, 11, 925–943.
Patel, P. M. et al. General Anesthetics and Therapeutic Gases. In Goodman & Gilman’s The Pharmacological Basis of Therapeutics, 12th ed. eds. (Brunton L. L.; Chabner B. A.; Knollmann B. C. Ed.) McGraw Hill Medical, New York, 2011.
Patsalos, P. N. Epilepsia, 2014, 56, 12.
Pei, J.-C. et al. Front. Psychiatry, 2021, 12, 742058.
Periclou, A. et al. Eur. J. Drug Metab. Pharmacokinet. 2021, 46, 53–69.
Perucca, E. et al. CNS Drugs, 2023, 37, 755.
Pfeiffer, R. F. Catechol-O-Methyltransferase Inhibitors. In Handbook of Parkinson’s Disease. (Pahva, R.; Lyons, K. E. Eds.) Informa Healthcare: New York, 2007, 365–378.
Phillips, B.; O’Connor, C.; St. Onge, E. J. Pharm. Technol. 2024, 40, 230–235.
Pyeon, M. et al. J. Microbiol. Biotechnol. 2025, 35, e2411020.
Quasthoff, S. et al. CNS Neurosci. Ther. 2008, 14, 107–119.
Rajput, A.; Zesiewicz, T. A.; Hauser, R. A.: Monoamine Oxidase Inhibitors. In Handbook of Parkinson’s Disease. (Pahva, R.; Lyons, K. E. Eds.) Informa Healthcare: New York, 2007, 349–363.
Rang & Dale’s Pharmacology. 10th edition, Elsevier, 2024.
Reed, L. L.; Schaefer, J. P. Acta Cryst. 1973, B29, 1886–1890.
Reynolds, G. P. J. Psychopharmacol. 2024, 38, 503–506.
Reynolds, N. A.; Wellington, K.; Easthope, S. E. CNS Drugs, 2005, 19, 973–981.
Rich, T. D. Med. Hypotheses 1984, 14, 69–81.
Roberge, R. J. et al. Am. J. Emerg. Med. 1998, 16, 393–395.
Roberge, R. J. et al. J. Emerg. Med. 2000, 18, 61–4.
Roberts, E.; Frankel, S. J. Biol. Chem. 1950, 187, 55−63.
Rogawski, M. A. et al. Pharmacol. Rev. 1990, 42, 223–286.
Rosebraugh, M. et al. Ann. Neurol. 2021, 90(1), 52–61.
Sanchez, C.; Asin, K. E.; Artigas, F. Pharmacol. Ther. 2015, 145, 43–57.
Sánchez, J. D. et al. Eur. J. Med. Chem. 2024, 272, 116476.
Sauerberg, P. et al. J. Med. Chem. 1992, 35, 2274–83.
Schackmuth, M.; Kerrigan, S. J. Forensic Sci. 2023, 68, 1542–1554.
Schmidt, B. H. et al. Dement. Geriatr. Cogn. Disord. 1998, 9(Suppl2), 15–19.
Scott, L. J. et al. Drugs, 2000, 60, 1095–1122.
Selkoe, D. J. Neuron, 1991, 6, 487–498.
Settimo, L.; Bellman, K.; Knegtel, R. M. A. Pharm. Res. 2014, 31, 1082–1095.
Siddiqui, M. A. A.; Plosker Greg, L. Drugs Aging, 2005, 22, 83–91.
Siwek, M. et al. Brain Sci. 2023, 13, 397.
Snape, M. F. et al. Neuropharmacology, 1999, 38, 181–193.
Sneader, W. Drug Discovery – A History. John Wiley & Sons: Chichester, 2005.
Song, Z. et al. Front. Neurol. 2021, 12, 707723.
Spiering, M. J. et al. J. Biol. Chem. 2018, 293, 19159–19160.
Stahl, S. M. Stahl’s Essential Psychopharmacology. Neuroscientific Basis and Practical Applications. 5th edition. Cambrige University Press, 2021.
Steinhilber, D.; Schubert-Zsilavecz, M.; Roth, H. J. Medizinische Chemie. Deutscher Apotheker Verlag: Stuttgart, 2005.
Stocchi, F. et al. Mov. Disord. 2010, 25, 1881–1887. https://doi.org/10.1002/mds.23206
Stocchi, F. Int. J. Clin. Pract. 2006, 60, 215–221.
Szökő, É. et al. J Neural Transm (Vienna) 2018, 125(11), 1735–1749. doi: 10.1007/s00702-018-1853-9
Takács-Novák, K.; Szász, Gy. Nyugtatók, altatók és szorongásoldó szerek. In Gyógyszerészi kémia. (Fülöp, F.; Noszál, B.; Szász, G.; Takácsné Novák, K. Eds.) Semmelweis Kiadó, 2010.
Tan, E. K.; Jankovic, J. Clin. Neuropharmacol. 2001, 24, 247–253.
Tang, B-C. et al. iBRAIN, 2023, 9, 340–348.
Tonner et al. Anesthesiology. 1992, 77, 926.
Torri, G. Minerva Anestesiol. 2010, 76, 215.
Újváry, I.; Hanus, L. Cannabinoid Res. 2016, 1, 90.
van Laar, T. et al. CNS Drugs, 2003, 17, 475–489.
Vanderah, T. W. (Ed.) Katzung’s Basic & Clinical Pharmacology, Sixteenth Edition. McGraw Hill LLC, 2024.
Visser, S. A. et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2003, 304, 1251.
Voronina T. A. et al. Neurochem. J. 2023, 17, 180–188.
Wagstaff, A. J. et al. Drugs, 1997, 53, 435–52.
Waller, E. A.; Kaplan, J.; Heckman, M. G. Mayo Clin. Proc. 2005, 80, 1016–1020.
Wang, S. et al. Nature, 2018, 555, 269–273.
Wang, Y. et al. Cell, 2023, 186, 413–427.
Wang, M. et al. J. Steroid Biochem. and Mol. Biol. 2024, 239, 106485.
Wenthur, C. J. et al. ACS Chem. Neurosci. 2013, 5, 14–23.
Williams, D. A. Antidepressants. In Foye’s Principles in Medicinal Chemistry, 7th ed. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2013.
Williams, D. A.; Roche, V. F.; Roche, E. B. Central Analgesics. In Foye’s Principles in Medicinal Chemistry, 7th ed. (Lemke, T. L.; Williams, D. A.; Roche, V. F.; Zito, S. W. Eds.) Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2013.
Winblad, B. et al. Int. J. Geriatr. Psychiatry, 1999, 14, 135–146.
Xue, W. et al. Phys. Chem. Chem. Phys. 2016, 18, 3260–3271.
Yu, G.; Li, G. F.; Markowitz, J. S. J. Child Adolesc. Psychopharmacol. 2016, 26, 314–26.
Zelek-Molik, A.; Litwa E. Front. Pharmacol. 2025, 16, 1544795.
Zhang, Y. S. et al. Eur. J. Pharmacol. 2018, 819, 30–34.
Zhuang, Y. et al. Cell, 2022, 185, 4361–4375.
Tartalomjegyzék
- Gyógyszerkémia
- Impresszum
- Előszó
- Szerzők
- Köszönetnyilvánítás
- 1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamata
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés formái
- 1.3. Az eredeti gyógyszerkutatás és -fejlesztés lépései
- 1.4. A fejlesztésre kiválasztott molekula kialakítása
- 1.5. A preklinikai fejlesztés szakasza
- 1.6. A klinikai fázis I vizsgálat
- 1.7. A klinikai fázis II vizsgálat
- 1.8. A klinikai fázis III vizsgálat
- 1.9. Törzskönyvezés és életciklus-management
- 1.10. Három magyar eredetű gyógyszer az Egyesült Államokban
- 1.11. Irodalomjegyzék
- 1.1. Bevezetés
- 2. Molekuláris célpontok a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei, mechanizmusalapú megközelítések
- 2.2. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.3. A kielégítetlen orvosi igény, a differenciálhatóság és az üzleti szempontok szerepe a célpontválasztásban
- 2.4. A szabadalmi rendszer szerepe a gyógyszerkutatásban
- 2.5. Irodalomjegyzék
- 3. Új modalitások a gyógyszerkutatásban
- 4. Vezérmolekula-keresés
- 4.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 4.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 4.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 4.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 4.5. Vegyületkönyvtárak a felfedező gyógyszerkutatásban
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.5.2. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 4.5.3. A célzott vegyületkönyvtárak szintézise
- 4.5.4. Célzott vegyületkönyvtárak alkalmazása vezérmolekula-keresésben
- 4.5.5. Új technológiák a vegyületkönyvtárak szintézisében és alkalmazásaik
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.5.2. Könyvtárszintézis áramlásos reaktorokban
- 4.5.5.3. Dinamikus kombinatorikus kémia
- 4.5.5.4. Fragmensalapú vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.5. Kovalens kötést kialakító vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.6. Kovalens fragmens-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.7. Fénnyel aktiválható kovalens fragmens- és kismolekula-vegyületkönyvtárak
- 4.5.5.1. DNS-kódolt vegyületkönyvtárak (DEL)
- 4.5.1. Vegyületkönyvtárak szintézisének felmerülése, történeti előzményei
- 4.6. Gyógyszertervezési módszerek a vezérmolekula-keresésben
- 4.7. Integrált kiindulópont-keresés
- 4.8. A kémiai kiindulópontok és a vezérmolekula-kiválasztás szempontjai (Balogh György Tibor)
- 4.8.1. Fizikai kémiai tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.2. ADME-T-tulajdonságok a gyógyszerkutatásban
- 4.8.3. A korai ADME-T-tulajdonságok vizsgálati módszerei és gyógyszerkémiai alkalmazásuk
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.8.3.2. A plazmafehérje-kötődés vizsgálata
- 4.8.3.3. In vitro metabolizmusvizsgálat (mikroszomális, CyP, egyéb enzimek)
- 4.8.3.4. In vitro mellékhatás, toxicitási és mutagenitásvizsgálatok
- 4.8.3.5. In vivo mellékhatás- és toxicitásvizsgálatok
- 4.8.3.1. In vitro kémiai (PAMPA) sejtes hatóanyag-penetráció- és aktívtranszport-vizsgálat
- 4.9. A vezérmolekula azonosítása (Keserű György Miklós)
- 4.10. Esettanulmányok (Keserű György Miklós)
- 4.10.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a vareniklin (Chantix) felfedezése
- 4.10.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 4.10.3. A nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a szitagliptin (Januvia) felfedezése
- 4.10.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B-altípus-szelektív antagonisták felfedezése
- 4.10.5. Irodalomjegyzék
- 5. Vezérmolekula-optimalizálás
- 6. Hatástani kategóriák
- 6.1. A tápcsatorna és az anyagcsere
- 6.2. Vitaminok
- 6.3. Véralvadásra ható szerek
- 6.4. A szív- és érrendszerre ható szerek
- 6.5. Az endokrin rendszer
- 6.5.1. Női nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.2. Férfi nemi hormonok és gátlóik
- 6.5.3. Hipofízis- és hipotalamuszhormonokra ható szerek
- 6.5.4. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszerei
- 6.5.5. Pajzsmirigyműködésre ható szerek
- 6.5.6. A kalcium- és csontanyagcsere gyógyszerei
- 6.5.7. Irodalomjegyzék
- 6.6. Az immunrendszerre és a gyulladásra ható szerek
- 6.6.1. A gyulladás molekuláris alapjai
- 6.6.2. Immunszupresszánsok
- 6.6.2.1. T-limfocita-aktivációt gátló szerek
- 6.6.2.2. B-sejt-aktivációt módosító szerek
- 6.6.2.3. B-sejt-differenciálódást gátló szerek
- 6.6.2.4. Proteoszóma-gátló szerek
- 6.6.2.5 Komplementrendszert gátló szerek
- 6.6.2.6. Anticitokin szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.2. Specifikus citokingátlók
- 6.6.2.6.3. Citokinreceptor-jelátvitel-gátlók (Janus-kináz- (JAK) gátlók)
- 6.6.2.6.4. Kemokinek és sejtadhéziós molekulák antagonistái
- 6.6.2.6.5. Több celluláris támadáspontú immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.6. Egyéb immunszupresszív szerek
- 6.6.2.6.1. Nem specifikus citokingátlók
- 6.6.3. Gyulladáscsökkentő szteroidok
- 6.6.4. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók
- 6.6.5. Betegségmódosító antireumatikus szerek (DMARD)
- 6.6.6. Köszvényellenes szerek
- 6.6.7. Antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek
- 6.6.8. Irodalomjegyzék
- 6.7. Fertőzések és paraziták
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.7.1.1. Antibakteriális szulfonamidok. Szintetikus antituberkulotikumok
- 6.7.1.2. Kinolonkarbonsav-származékok (fluorkinolonok)
- 6.7.1.3. Aminosav és peptid típusú antibiotikumok
- 6.7.1.4. Glikopeptid antibiotikumok
- 6.7.1.5. Béta-laktám antibiotikumok
- 6.7.1.6. Aminoglikozid antibiotikumok
- 6.7.1.7. Makrolid antibiotikumok
- 6.7.1.8. Tetraciklinek
- 6.7.2. Gombaellenes szerek
- 6.7.3. Antivirális szerek
- 6.7.4. Protozoonokra ható szerek
- 6.7.5. Irodalomjegyzék
- 6.7.1. Antibakteriális szerek
- 6.8. Daganatok és immunrendszer
- 6.9. Perifériás idegekre és izmokra ható szerek
- 6.10. A központi idegrendszerre ható szerek
- 6.10.1. Általános érzéstelenítők
- 6.10.2. Opioid analgetikumok
- 6.10.3. Antiepileptikumok
- 6.10.4. Nyugtatók, altatók és anxiolitikumok
- 6.10.5. Antipszichotikumok
- 6.10.6. Antidepresszív szerek
- 6.10.7. Alzheimer elleni és nootróp szerek
- 6.10.8. Antiparkinson szerek
- 6.10.9. Központi támadáspontú izomrelaxánsok
- 6.10.10. Irodalomjegyzék
- HATÓANYAG ADATBÁZIS
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 145 0
A kötet az Akadémiai Kiadónál 2011-ben Gyógyszerkutatás kémiája címen megjelent kézikönyv hagyományaira alapozva a kismolekulás gyógyszerkutatás eszköztárára és módszertanára fókuszál. Újdonságot jelent a magyar nyelvű szakirodalomban, hogy a modern gyógyszerkémiai felfogásnak megfelelően nem pusztán a meglévő gyógyszerkincs kémiáját mutatja be, hanem betekintést enged a kismolekulás gyógyszerek felfedezésének stratégiájába is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-gyogyszerkemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
