Róma történelme a Kr. e. I. században az uralkodó, Iulia gens (Iulius-nemzetség) ideológiájából fakadóan az egyre inkább hangsúlyozott trójai háborútól kezdődik. Aeneas, az Itáliába hajózott trójai hős a maroknyi csapat politikai vezetője, sikeres diplomáciai és katonai manőverekkel – amelyeket később önálló fejezetben mutatok be – új otthont talál a kis-ázsiai városból kimenekített házi isteneknek. Ekkortól kezdve még nem kevés idő telik el addig, míg Romulus megalapítja Róma városát. Livius, a város történetének legnagyobb krónikása itt kezd az imperium Romanum történetének elbeszélésébe. Természetesen fölvetődik a kérdés, mennyiben megbízható a történetírónak a kezdetekről majd hét évszázad távolából megrajzolt képe. Jelen helyzetben azonban nem az ábrázolt viszonyok hitelessége lényeges, hiszen nagyon valószínű, hogy Livius vagy történetírói forrásai számos tekintetben saját koruknak a szokásait vetítették vissza a királyok korára, minthogy azonban e szokások hosszú időn keresztül voltak érvényben, talán nem tévedés, ha egy ilyen összefoglaló jellegű mű esetében az általános jellemzőket egy sok tekintetben bizonyára fiktív elemekkel ábrázolt, de a római diplomácia és politika sajátos jegyeivel mégis valóságosan fölruházott kor bemutatásával és elemzésével kezdem.