Takács László

A római diplomácia

Diplomáciai gesztusok

A követség fogadásának helyszíne mellett külön jelentősége volt annak, hogy milyen módon köszöntötte a követ azokat, akikhez követségbe érkezett. Ha a külföldi követség a senatussal találkozott, meghajláson kívül egyéb gesztus bemutatására nem volt szükség és nem is nyílt lehetőség. A meghajlás elmaradása azonban nyilván figyelemfelhívó lehetett. Más volt a helyzet, ha a követség vagy annak vezetője, esetleg maga a Rómával szövetséges uralkodó találkozott Róma hivatalos képviselőjével, a kormányzóval, vagy magával a princepsszel. Az ilyen esetekben a személyesebb és az ünnepélyesebb gesztusok kifejezésére is alkalom adódott. Cicero írja a Scipio álmában, hogy Scipio és Masinissa találkozásakor a római katonai tisztségviselő és a numida uralkodó megölelték egymást, az öreg király pedig hálát rebegett isteneinek, hogy ez az alkalom megadatott neki.

Tartalomjegyzék

A római diplomácia
Impresszum
Előszó
chevron_rightBevezetés
- Néhány szó a fogalomhasználatról
chevron_rightAz ókori görögség
- chevron_rightIstenek és emberek
  - Isteni követek, Hermész és Írisz
- chevron_rightEmberek és emberek
  - Vendégbarátság
  - Hírnök a görög drámákban
- chevron_rightKövetségek
  - Küldöttségek jóshelyekhez
- Szövetségi politika
- Diplomácia és fenyegetés
- Kommunikáció háborús időkben
chevron_rightA római állam diplomáciája
- A királyság kora
- A római társadalom alapstruktúrái
chevron_rightA diplomácia résztvevői és eszközei
- chevron_rightA szóbeli, személyes diplomácia
chevron_rightHáborútól a békéig
chevron_rightDiplomáciai gesztusok
chevron_rightNemzetközi szerződések
chevron_rightDiplomáciai kapcsolatok a polgárháborúban
- Barátkozás a harctéren
chevron_rightA hódító Róma
chevron_rightIrodalmi kitekintés
- Diplomácia az Aeneisben – Az Aeneis mint „a római diplomácia tankönyve”
Összegzés
Fogalommagyarázatok
Ajánlott irodalom
PONT KÖNYVEK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Történelem Ókortudomány

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero