Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

8. fejezet. Az evészavarok új útjai: tanácsadás és pszichoterápia orthorexia nervosában

Dudás Katalin, Varga Márta

Az orthorexia nervosa (továbbiakban ON) egyre ismertebbé és körülhatárolhatóbbá válik, köszönhetően a gyarapodó nemzetközi (Bratman és Knight, 2000; Donini és mtsai, 2005; Bartrina, 2007; Arusoğlu és mtsai, 2008; Fidan és mtsai, 2010; Korinth és mtsai, 2010), illetve hazai szakirodalomnak (Dudás és Túry, 2008a; 2008b; Varga és mtsai, 2010). Az ON rövid definíciója szerint a személy kizárólag egészséges, vagy annak tartott ételeket fogyaszt, igen sok időt tölt el az alapanyagok beszerzésével és az ételek előállításával, miközben intenzív aggodalmat és szorongást él át, hogy mindig az általa megfelelőnek minősített táplálékhoz jusson. A klasszikus evészavarokkal szemben itt a kényszeres viselkedés tárgyává az étel minősége válik. Az ON kialakulásában a kényszerességen túl kiemelkedő jelentősége van a perfekcionizmusnak, az aszketizmusnak, a puritanizmusnak, és a különféle speciális táplálkozásfilozófiáknak (Mathieu, 2005). Az egészséges életmód kényszeres követése eltereli a figyelmet a valós pszichés problémákról, így szorongásoldó hatásúvá válhat. Az ON fóbiának is tekinthető (Jones, 2001), amely vonatkozhat az étel színére, vélt tisztaságára, újdonságára (neofília – Forgács, 2008). Az ON nem merül ki az egészségesnek vélt ételekhez, illetve életmódhoz kapcsolódó függőségben, hanem különböző megrögzött evési szokások, ételszelekciók, ételkészítési rituálék és szabályok átfogó rendszere alakulhat ki (Bartrina, 2007).

Az eddigi próbálkozások ellenére az ON esetében önálló diagnosztikus kategóriáról még nem beszélhetünk, a készülő DSM–V-ben sem tervezik önálló kórképként való feltüntetését, bár megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban (Bratman, 1997; Donini és mtsai, 2004). Vitatott, hogy az ON önálló zavarnak vagy járulékos tünetegyüttesnek tekinthető-e. Azzal kapcsolatban is eltérő a szakemberek véleménye, hogy bár az ON és más evészavarok között számos hasonlóság található, inkább az evészavarok vagy a kényszeres zavarok spektrumához tartozik-e (Fidan és mtsai 2010).

Az ON más evészavaroktól való elhatárolásakor a mennyiség és a minőség dimenzióit, illetve a háttérben meghúzódó motivációs tényezőket kell szem előtt tartanunk. Ez utóbbiak kiemelt jelentőségűek, hiszen sokszor az egészséges táplálkozás filozófiája mögé rejtőzik a kalóriáktól, zsíros ételektől, szénhidrátoktól való rettegés.

Az eddigi kutatások főleg a magas kockázatú csoportokat, illetve a háttértényezőket térképezték fel (Donini és mtsai, 2005; Bağci Bosi és mtsai, 2007; Eriksson és mtsai, 2008; Korinth és mtsai, 2010; Fidan és mtsai, 2010). A közölt nemzetközi és hazai esettanulmányok száma elenyésző (Swain, 2005; Zamora és mtsai, 2005; Dudás és Túry, 2008a), ezt hivatott kiegészíteni az eseteket bemutató fejezetünk.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero