Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

10. fejezet. Az evészavarok terápiájának hatékonyságvizsgálatai

Szumska Irena, Túry Ferenc, Hayriye Güleç, Elisabeth Kohls

Az evészavarok nehezen kezelhetők. A kezelés hatékonyságát számos faktor befolyásolja: például a beteg személyisége, motivációja, a terapeutával kialakított kapcsolata, az adott terápiás módszer hatékonysága az evészavarok kezelésében. E fejezet célja a módszerek hatékonyságára vonatkozó szakirodalmi adatok áttekintése. Az utóbbi években megjelentek olyan összefoglaló tanulmányok, amelyek célja a jelen tudásunk szerint bizonyítottan hatékony módszerek kiemelése volt az evészavarok kezelésében (Hay és mtsai, 2003; 2004; Berkman és mtsai, 2006; Brownley és mtsai, 2007; Bulik és mtsai, 2007; Shapiro és mtsai, 2007). A bizonyítékon alapuló orvoslás lényege, hogy az adott pillanatban legjobb, tudományos vizsgálatok alapján leghatékonyabb módszert alkalmazzuk.

Az evészavarok terápiájára vonatkozó egyik első metaanalízist Fairburn és Harrison (2003) közölte. Ők aszerint összesítették az addigi terápiás módszerek vizsgálatait, hogy milyen erősek a bizonyítékok, amelyek a hatékonyságra vonatkoznak, és milyen a vizsgált terápia hatékonysága. Az 10.1. táblázat leegyszerűsítve mutatja az eredményeket. A táblázatból kitűnik, hogy a bulimia nervosa (BN) kezelésében a legjobb hatékonyságot – bár az is csak közepes mértékű – a kognitív viselkedésterápia (KVT) éri el, majd ezt követi a farmakoterápia és az interperszonális pszichoterápia (ITP). Az anorexia nervosa (AN) kezelésében a családterápia bizonyult a leghatékonyabbnak serdülők számára, a többi terápiás irányzatnak a hatékonysága gyenge. A falászavar (binge eating disorder, BED) kezelésénél a KVT-t és az ITP-t, majd a farmakoterápiát és az önsegítést hatékonynak találták.

2006-ban megjelent egy nagy szisztematikus áttekintés, amely összefoglalja és elemzi a különböző nyelveken 1980–2005 között megjelent hatékonysági vizsgálatokat (Berkman és mtsai, 2006). Bár a kutatók több kérdést vetettek fel, ezek többségénél nem álltak rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű vizsgálatok, például arra vonatkozóan, hogy a hatékonyság változik-e különböző csoportoknál (etnicitás, nem stb.), ezért részletesebben csak a bizonyítékok erejére és a terápia hatékonyságára vonatkozó értékelést emeltük ki az elemzésből. Mivel ez a legátfogóbb metaanalízis ezen a területen, ennek eredményeit gyakran idézzük. A szerzők három csoportban vizsgálták a hatékonyságot: 1. csak farmakoterápia; 2. farmakoterápia pszichoterápiával kombinálva; 3. csak pszichoterápiás módszerek és önsegítés. Külön értékelték az AN, a BN és a BED kezelésére vonatkozó adatokat. Ahol lehetőség nyílt, ott külön vizsgálták a gyerekek és serdülők, s külön a felnőttek terápiáját.

A következőkben a három nagy evészavartípus kezelésére vonatkozó fontosabb hatékonyságvizsgálatokat tekintjük át. Nem foglaljuk össze az elhízásra vonatkozó és szerteágazó terápiás irodalmat, valamint az újabb evészavarokra (izomdiszmorfia, orthorexia) vonatkozó igen kevés számú terápiás tanulmányt. E téren a közeljövőben várható az, hogy kipróbálják és elemzik a klasszikusnak számító evészavarformákban már bevált terápiás eljárásokat.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero