Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

3. Falászavar (BED)

Berkman és mtsai (2006) 19 vizsgálatot elemeztek a BED kezelési hatékonyságára vonatkozóan. Az összes vizsgálat kizárólag túlsúlyos személyekre fókuszált. Összesen 1132 fő adatait elemezték, a vizsgált személyek 18–65 évesek voltak. A kezelés hatékonyságának falászavar esetén két alapvető mutatója van: a falásrohamok csökkenése és a súlycsökkenés.

Nyolc randomizált, jól kivitelezett farmakoterápiás vizsgálat került az elemzésbe (413 fő). Az eredményeket összegezve elmondható, hogy az SSRI szerek rövid távon eredményesek voltak az evési, a testsúly- és a pszichiátriai problémák csökkenésében (McElroy és mtsai, 2000; 2003; Arnold és mtsai, 2002), de mivel hiányoznak a követéses vizsgálatok, nem lehet tudni, hogy a későbbiekben ezek a változások fennmaradtak-e vagy sem. Más gyógyszerek is ígéretes eredményeket hoztak rövid távon (alacsony dózisú imipramin, sibutramin és topiramat). A farmakoterápiás vizsgálatokban magas volt a lemorzsolódási arány, és fontos megjegyezni, hogy a páciensek kimondottan jól reagáltak placebóra is. Egy másik vizsgálat szerint (Jacobs-Pilipski és mtsai, 2007) a BED betegek megközelítőleg egyharmada jól reagál a placebóra, ami eltér a BN-tól, ahol alacsonyabb a placebo reszponderek aránya. A követéses vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy a placebo reszponder betegek majdnem felénél visszatérnek a falásrohamok.

A KVT farmakoterápiával kombinálva is eredményesnek bizonyult rövid távon a falásrohamokat és a súlycsökkentést tekintve, de a vizsgálatokból nem derült ki, hogy melyik gyógyszer a leghatékonyabb.

A pszichoterápiák között a legtöbbet tanulmányozott módszer a KVT volt. Ez hatékonyan csökkentette a falásrohamok számát, javultak bizonyos pszichés mutatók és nagyobb mértékű volt a tünetmentesség, mint a várólistán, de nem eredményezett súlycsökkenést (Wilfley és mtsai, 2002; Hilbert és Tuschen-Caffier, 2004). Hasonló eredményeket kaptak a dialektikus viselkedésterápiában és az IPT-ben. A szerzők feltételezik, hogy a páciensek nem a falásroham alkalmával fogyasztják el a kalóriatöbbletet, hanem több étkezésre elosztva, azaz a pszichoterápia következtében változnak az evési szokások, de nem változik a testsúly. A BED esetén csak rövid távú hatékonysági vizsgálatok léteznek, és bár vannak pozitív eredmények, nem lehet tudni, hogy vajon hosszú távon ezek a változások megmaradnak-e.

A jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy számos módszer alkalmas a falásrohamok és a velük kapcsolatos pszichopatológiai jellemzők csökkenésére. Néha specifikus kezelés nem is szükséges, mert a különböző önsegítő módszerek a BED-ben szenvedő betegek egy részénél hatékonynak bizonyultak, bár még mindig nem tisztázódott, kik profitálnak az önsegítő módszerekből és kik nem.

A NICE (2004) által kiadott kezelési útmutató a BED-re vonatkozóan a következő ajánlásokat fogalmazta meg: első lépésként az önsegítés és/vagy farmakoterápia, második lépésként KVT, a rezisztens páciensek esetében más pszichoterápiás módszerek alkalmazása. Az ajánlásban egyértelműen megfogalmazták, hogy a pácienseket tájékoztatni kell arról, hogy a fenti módszerek nem vezetnek súlycsökkenéshez, és kezelés után vagy a kezeléssel párhuzamosan javasolt a részvétel a testsúlycsökkentő programokban.

Sok jól kivitelezett vizsgálat született, ezek eredményeit szem előtt kell tartani a terápiás modalitás választásánál, így például azt, hogy a KVT BED-ben nem vezet súlycsökkenéshez. Ezeket az ajánlásokat erősítette meg Brownley és mtsai (2007) áttekintése is.

Egy vizsgálat azt igazolta, hogy a BED kezelésében az IPT és a kognitív szemléletű önsegítés hatékonyabb hosszú távon, mint a testsúlycsökkentésre koncentráló viselkedésterápiás programok, de mindhárom kezelési forma hosszú távon hatástalan volt a testsúlycsökkentésben (Wilson és mtsai, 2010).

Természetesen új és új módszerek jelennek meg, és csak bizonyos idő után történik meg a módszerek hatékonyságvizsgálata is. Több év telik el általában, amíg egy módszer hosszú távú hatékonyságát sikerül értékelni. Így részben ezzel magyarázható az, hogy az evészavarok területén a „legfiatalabb” kórkép, a BED kezelésével kapcsolatban még hiányoznak a hosszú távú vizsgálatok eredményei, és a jelenlegi eredmények csak a rövid távú hatékonyságra vonatkoznak.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero