Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

6.1. Önérzékelés

Számos kutató vont párhuzamot az anorexiás betegeknek a súlyos állapotuk iránti attitűdje, valamint az anosognosiában megfigyelhető közöny között. Anosognosiának nevezzük a jobb oldali parietalis agyfélteke körülírt károsodása következtében a bal testfélen fellépő érzészavart, melynek következtében a beteg bal testfelét elhanyagolja, mintha az nem létezne, és képtelen a bal testfelet érő ingerek normális feldolgozására (Uher és mtsai, 2002). Felmerült, hogy az evészavar káros következményeinek jelzései – feltehetően agykérgi – információfeldolgozási hiba miatt nem kerülnek megfelelő feldolgozásra, vagy nem érik el a tudatosság szintjét.

Egyre több, egymásnak részben ellentmondó adat született az AN-ban meglévő neuropszichológiai eltérésekről, melyek számos kognitív funkciót érintenek, többek között az exekutív funkciókat, vizuális-téri készségeket, a figyelem, tanulás és memória területét (Lauer, 2002). Még nem világos, hogy ezek a neuropszichológiai eltérések korrelálnak-e strukturális és funkcionális agyi eltérésekkel, és hogy jellemvonásokként, vagy az alultápláltság következményeiként szemlélhetőek.

Az önérzékelést nehéz vizsgálni, mert kizárólag a páciens szubjektív érzéseire hagyatkozhatunk, melyek AN-ban számos biológiai, pszichológiai és kognitív torzításnak eshetnek áldozatul.

Számos klinikus szemében azonban az elutasítás, tagadás fogalma nem csupán az önérzékelésre vonatkozik, hanem általános attitűd a problémákkal szemben, mely önszabályozási kísérletként tekinthető a negatív érzelmekkel és belső állapotokkal szemben a szelfreguláció visszaállítására (Goodsitt, 1983). AN-ban az érzelmek és a belső érzések feldolgozásának zavarát, mint általános jellemzőt, Bruch (1973) írta le először. Ez rokon az alexithymia fogalmával, mely az érzelmek azonosításának és körülírásának nehézségeivel, az érzelmek és a testi érzetek megkülönböztetésének nehézségével jellemezhető (Petterson, 2004).

Az evészavarok keletkezésének kognitív elméletei szerint a pszichopatológiai kép középpontjában károsodott információfeldolgozás áll, melyet a testméret és a táplálékbevitel kontrolljával kapcsolatos hiedelmek vezérelnek.

Lauer (2002) szerint az anorexiásoknak a saját állapotuk felett érzett aggodalmának hiánya vagy csökkent volta kognitív torzítások és neuropszichológiai eltérések által vezérelt téves információfeldolgozással magyarázható, melynek beindításában maga az éhezés is szerepet játszhat.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero