Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései


1. Münchhausen szindróma by proxy

A fakticiózus zavarok között kevésbé ismert rendellenesség a Münchhausen szindróma by proxy (MSBP) – vagy ahogy a DSM-IV (American Psychiatric Association, 1994) függelékében megjelenik, „facticius zavar (megbízásból)”. Ez a gyermekbántalmazás speciális formája, amelyben a szülő, szinte minden esetben az anya idézi elő a betegség tüneteit gyermekein. A BNO-ban ezt nem sorolják a fakticiózus zavarok közé, hanem a gyermekbántalmazáshoz delegálják („egyéb rossz bánásmód”). Az első tisztázandó kérdés, kire is vonatkozik a diagnózis. Az anya diagnózisa az MSBP, de célravezetőbb kapcsolati diagnózisként gondolkodni róla.
A szindrómát először 1977-ben írta le Meadow, de már 1951-ben Asher is használta ezt a kifejezést. Azóta több elnevezés is született a jelenség leírására, például: Polle szindróma, Meadow szindróma. Pontos statisztikai adat a szindróma gyakoriságáról nem áll rendelkezésünkre, de felismerése egyre gyakoribbá válik, bár az esetek többsége még napjainkban is diagnosztizálatlan marad. Itt is elmondható – csakúgy, mint a gyermekbántalmazásnál általában –, hogy a felismert esetek csak a jéghegy csúcsát reprezentálják. A szakirodalmat áttekintve leginkább esetleírásokat találunk, több száz esetről számoltak be 1977 óta (Feldman, 2004). Magyarországon 1996-ban a Pediáter című folyóiratban jelent meg egy esetismertetés (Kaczvinszky és mtsai, 1996).
Sheridan (2003) 41 esetet elemzett. 76,5%-ban az anya volt az elkövető. Az anyák által előidézett tünetek súlyossága igen változatos. Az enyhébb esetekben az anyák nem okoznak közvetlen károsodást gyermekeikben, ez „csak” az általuk provokált orvosi beavatkozás eredménye. Rosenberg (1987) 97 családhoz tartozó 117 gyermek esetét közölte. Vizsgálatai szerint az esetek 25%-a sorolható ide. A súlyosabb bántalmazásnál azonban az anya komoly fizikai kárt, közvetlen fájdalmat és szenvedést okoz gyermekének, amely akár a gyermek halálát is okozhatja. Az esetek többsége (75%-a) ebbe a kategóriába sorolandó. A leggyakrabban előidézett tünetek a következők: konvulziók, elégtelen súlygyarapodás, hányás, hasmenés, asthmás rohamok, allergia, infekciók.
A MSBP jegyei nem specifikusak, jórészt szubjektív megítélésen alapulnak. Sem a motiváció, sem a dinamikai háttér, sem a belső tartalmak, sem az időfaktor nem tisztázott. Motiváció tekintetében elmondható, hogy az anya gyermeke tünetein keresztül szeretné felhívni magára az egészségügy figyelmét, hogy az egészségügyi személyzet által kapjon megerősítést, vagyis a medikalizált figyelemből adódó másodlagos nyereségről van szó. Mások a kezelőszemélyzethez fűződő perverz ragaszkodásról beszélnek. Schreier és Libow (1993) a kontrolláló kapcsolat jelentőségét hangsúlyozza, melynek célja a korai években a szülőktől elszenvedett megaláztatások reparálása volna.
A szakirodalomban szereplő esetleírások, összefoglalók a fenti profilban fellelhető jegyek részletezésére helyezik a súlypontot, közelebbi információkat az anyákról nem adva. Feldman (2004) áttekintő kötetében ír arról, hogy az anyák gyakran apjuk vagy férjük által szexuálisan és/vagy fizikálisan abuzáltak, mások a korai években elszenvedett traumát, anyai elutasítást, a szeretet és figyelem hiányát hangsúlyozzák. Kis mintaszámú vizsgálatban (4 család) minden anyánál rekonstruálható volt anamnesztikusan a fakticiózus zavar, más adatok ezt 80%-os gyakorisággal igazolták. Szintén 80%-nak találták az anyáknál anamnesztikusan előforduló pszichiátriai kezeléseket, 60%-nak volt korábban szuicidium kísérlete.
Az abúzust elszenvedő gyermekekről még kevés szó esett. Az MSBP a gyermek pszichológiai fejlődését a legalapvetőbb szinten, a szülőbe vetett bizalomnál érinti. A gyermekeknél megfigyelhető volt, hogy életkoruktól függően reagáltak a bántalmazó magatartásra.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave