Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Az anorexia nervosa by proxy eddig ismert adatai

Az anorexia nervosa (AN) komplex, színes kórkép, melynek több típusa, alcsoportja, átmeneti állapota figyelhető meg: DiNicola (1990) ezért nevezte anorexia multiformisnak. Az egyik ritka altípus az AN by proxy.

Az, hogy az AN kialakulhat a MSBP mechanizmusának megfelelően is, 1985 óta ismert. Katz és mtsai (1985) közöltek először egy olyan esetet, amelyben egy 17 éves lány betegedett meg AN-ban, s ebben szerepe lehetett annak is, hogy az egyébként túl sovány, de anorexia miatt nem kezelt anyja túlsúlyosnak tartotta őt. A szerzők javasolták először, hogy az ilyen klinikai entitás leírására a legalkalmasabb megjelölés az AN by proxy lenne. A beteg nem volt extrém sovány (BMI: 15,6), s állapota a terápia végén rendeződött. Amikor a beteg testsúlya gyarapodni kezdett, akkor az anyja attól félt, hogy ő is hízni fog. A beteg elfogadta a 48 kg-os célsúlyt (160 cm-es testmagasság mellett), de anyja attól tartott, hogy a beteg ilyen testsúllyal már túlsúlyos lesz. A terápia során az anya és lánya közötti szimbiotikus viszonyra derült fény.

Money (1989) írt le egy olyan esetet, amelyben egy 16 éves fiú súlyos mostohaszülői abúzusnak volt kitéve, és nyolcévesnek megfelelő fejlettséget tapasztaltak. Ez a családi környezetből való kiszakítás után nagyjából rendeződött.

Scourfield (1995) három olyan esetről számolt be, amelyben az anya AN-t a gyermek abnormis evési viselkedése kísérte. A szerző úgy véli, hogy az anorexiás anyák gyermekei fokozott kockázatú csoportot jelentenek az MSBP szempontjából.

Honjo (1996) egy 25 hónapos sovány lánygyermek esettörténetét közli, akinek az anyja arról számolt be, hogy a lányra egyéves kora óta túlevések jellemzőek. Ezért nem etette elegendően a lányt, félt, hogy kövér lesz. Az anya atípusos anorexiában szenvedett.

Moszkowicz és Bjørnholm (1998) egy kétéves fiút ismertetett, akinek az anyja depressziós és paranoid vonásokkal rendelkező anorexiás volt, s nem táplálta rendesen gyermekét. Ennek pszichodinamikai hátterében az áttolás mechanizmusát tételezték fel.

Idéznünk kell Russell és mtsai (1998) közleményét is. Nyolc anorexiás anyának a gyermekeit mérték rendszeresen (testsúly, testmagasság). Az eredmények alapján nyolc fiúgyermek és egy lánygyermek szenvedett ételdeprivációban. Hat gyermek testsúlya elmaradt a korátlagtól, nyolcnak pedig a testmagassága. Öt testvérnek nem volt zavara. A probléma orvoslására a családszemlélet volna fontos a terápia során. A szerzők szerint az anyák aggódtak gyermekük miatt, s nem merült fel az AN by proxy gyanúja. Ennek ellenére ezeket az eseteket hasonlónak tarthatjuk a fent idézett néhány esethez, amelyben az anya patológiás állapota vetül ki gyermekére.

Griffiths és mtsai (1995) az anorexiás anya és anorexiás gyermek közötti patológiás kapcsolatra utalnak, s az „anorexie à deux” terminust javasolják az indukált pszichózisok klasszikus francia nevére (folie à deux) emlékeztetően. Nyolc esetet ismertetnek, de a MSBP diagnózisát nem vetik fel és nem tárgyalják. Családszemléletet, tanácsadást javasolnak megoldásul. Az anorexie à deux-ben kivetített patológiás tartalmakról van szó, itt nem hangsúlyos az induktor (az anya) személyére irányuló figyelem. Az AN by proxy-nál tudattalan a motiváció, az viszont tudatos, hogy az egészségügy figyelmére vágyik (tehát tudja a szülő, hogy mit akar, de nem tudja, miért akarja).

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero