Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

6.3.1. Önkiteljesítés

Az AN erősen kapcsolódik a perfekcionizmushoz: az önértékelés alakra, evésre és súlyra vonatkozó magas személyes mércék mentén alakul, ezek teljesítésétől függ. Goldner és mtsai (2002) szerint a betegségtudat elutasítása abnormis perfekcionizmus, mely abból fakad, hogy az anorexiás önértékelése túlzott mértékben függ az önmagára kirótt, egyre nehezebben elérhető magas mércéktől. Bruch (1985) szerint a betegek megszállottan foglalkoznak azzal, hogy jó benyomást keltsenek másokban, és hogy saját elégtelenségérzéseiket kimagasló, tökéletes teljesítmény mögé rejtsék, ezáltal biztosítva mások (szüleik) elégedettségét és megkülönböztetett helyüket a kortársakkal szemben. Manley és Leichner (2003) megállapítja, hogy a teljesítményorientált személyek számára sokszor szégyen és kudarc, ha segítséget kell kérniük másoktól, különösen az érzelmi elhanyagolást megtapasztalt betegek kapaszkodnak az érzelmi kontrollba, a függetlenségük biztosításába. Sours (1980) összefüggést talált az egészség látszatához való ragaszkodás és a szülők nevelési stílusa – a kétely és bizonytalanság elrejtése, a stresszhelyzetek elfedése, a jó és elfogadható viselkedés elismerésének elmaradása – között.

Mai világunkban az önmegvalósítás igénye sajátságos igazolás számos egészségtelen és potenciálisan veszélyes állapot esetén. Anorexiások egy alcsoportjánál patológiás nárcizmus személyiségjegyeit találták. Ezeknél a betegeknél – a mai társadalmak által leginkább értékelt szépség, fiatalság és magas teljesítmény tükrében – a mulandó, öregedő test igényeinek megtagadása az idő múlásának és a halál tényének figyelmen kívül hagyásával kecsegtet (Hamburg és mtsai, 1996). Bár ezek a betegek fel tudják ismerni veszélyes állapotukat, tagadják ennek jelentőségét, hogy elkerüljék a konfliktust, mely tökéletességüket hangsúlyozó megalomán elképzeléseik és bizonytalan helyzetük között feszül (Goodsitt, 1977).

Bár számos megközelítés törekedett a személyiségjegyek és a betegségbelátás mértékének összefüggésbe hozására, Vitousek és Manke (1994) szerint a személyiségjegyek értékelését számos tényező nehezíti: a fiatalkori kezdet, a depresszió és az éhezés torzító hatásai, a szubjektív beszámolók korlátozott értékelhetősége, az altípusok megkülönböztetésének hiánya. Goldberg (2004) szerint a betegségtudat elutasítása adaptív mechanizmusként is értékelhető, mely egy fiktív szelf létrehozására irányul. A tagadás külső és belső tapasztalatok jelentésadásának eszközévé válik.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero