Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

6.5.2. Önfeltárás

Az önfeltárás képesség arra, hogy megosszuk másokkal intim érzéseinket és tapasztalatainkat.

Az anorexiások szándékos és járulékos torzításokhoz is folyamodnak szubjektív beszámolóik kapcsán, ha az illeszkedik céljaikhoz (Vitousek és Manke, 1994). Bruch (1978) példaként említi sztereotip védekező válaszaikat, melyekkel megindokolják, miért nem esznek („nem vagyok éhes”, „nem bírja a gyomrom”, „fáj a hasam”) – ha ezeket a betegség akut fázisában megkérdőjelezzük, haragosan vagy sírva tiltakoznak az ellen, hogy hazugnak tekintsék őket, de a betegség későbbi szakaszában maguk a csalás egy válfajaként magyarázzák ezeket. A titkolózás és a csalás az evészavarok magatartásában számtalanszor megjelenik.

Az önfeltárásra való képesség csökkenése számos pszichiátriai zavarral jár együtt. Kérdés, hogy az adott személyt, a környezetét, vagy a kettő interakcióját minősíti? A szégyen, az elítéléstől való félelem, vagy a kontroll iránti vágy csökkentheti az önfeltárásra való hajlandóságot, ugyanúgy, ahogy a betegség másokétól eltérő érzékelése. A betegek általában súlyos, komoly distresszt okozó, nehezen gyógyítható betegségként érzékelik az AN-t, míg laikusok hajlamosak könnyen kezelhető „fogyókúra-betegségként” tekinteni.

Anenshel (1999) szerint – Goffmann klasszikus stigmatizáció-elméletére építve – a betegszerep különböző fázisai a környezettel való interakció változásai nyomán, mások elvárásainak és követelményeinek megfelelően az énidentitás változásaihoz, újraalakulásához vezetnek, minél nagyobb hatalommal rendelkezik a környezet (például az egészségügyi szakember), annál inkább. Kezdetben, amikor a páciens a betegszerepet még nem fogadta el, a család és az orvosok azonban már kapcsolatba léptek egymással, a páciens gyakran becsapva érzi magát, hozzátartozói szövetkezését az egészségügyi szakemberekkel árulásnak éli meg.

A klinikus és a beteg elképzeléseit számtalan világnézeti különbség választja el egymástól, ezért ennél a fogalomnál a klinikusnak nem szabad megelégednie egy eldöntendő kérdés megválaszolásával, hanem fel kell térképeznie betege egészségről és betegségről alkotott nézeteit (Vandereycken, 2005).

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero