Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Irodalom

Bowlby, J. (1988): A secure base. Basic Books, New York.

Crowell, J. A. (2003): Assesment of attachment security in a clinical setting: observations of parents and children. Developmental and Behavioral Pediatrics, 24: 199–204.

Dévald P. (1993): Öndestruktivitás az evészavarokban. A Pszichoanalitikus Gyermek- és Serdülőterápiás Intézet kiadványa, Budapest.

Dicaccavo, A. (2006): Working with parentification: implications for clients and counselling psychologists. Psychology and Psychotherapy. Theory, Research and Practice, 79: 469–478.

Fonagy, P., Gergely G., Target, M. (2007): The parent-infant dyad and the construction of the subjective self. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 48: 288–328.

Fraiberg, S. (1980): Clinical studies of infant mental health. The first year of life. Travistock Publications, London.

Garfinkel, P. E., Garner, D. M. (1982): Anorexia nervosa: a multidimensional perspective. Brunner-Mazel, New York.

George, C., Solomon, J. (1999): The caregiving behavioral system. In Cassidy, J., Shaver, P. (szerk.): Handbook of attachment. Theory, research, and clinical implications. Guilford Press, New York.

Guedeney, N., Guedeney, A. (2007): Twelve years later: From „Fraiberg in Paris” to attachment theory applied to community health care centers for family and toddlers. The Signal, 15: 1–3.

Gutzwiller-Jurman, K. L. (2000): Relationship between eating disorder symptomatology and perceptions of closeness-caregiving and intrusiveness in the mother-daughter and father-daughter relationship. In Source Dissertation Abstracts International: Section B: The Sciences and Engineering, 60(8-B): 4223.

Hebebrand, J., Casper, R., Treasure, J., Schweiger, U. (2004): The need to revise the diagnostic criteria for anorexia nervosa. Journal of Neural Transmission, 111: 827–840.

Jeammet, P. (2009): Anorexie, bulimie: Les paradoxes de l’adolescence. Hachette Literature. Paris.

Kohut, H. (1971): The analysis of the self. International Universities Press, New York.

Krueger, D. (1989): Body self and psychological self. Brunner/Mazel, New York.

Lyons-Ruth K., Melinick, S., Bronfman, E., Sherry, S., Ilanas, L. (2004): Hostile helpless relational models and disorganized attachment patterns between parents and their young children: review of research and implications for clinical work. In Atkinson, L., Goldberg, S. (szerk.): Attachment issues in psychopathology and intervention. Laurence Erlbaum Ass., London, 65–94.

Marvin, R., Cooper, G., Hoffman, K., Powell, B. (2002): The circle of security project: attachment based intervention with caregiver-pre-school child dyads. Attachment & Human Development, 4: 107–124.

Masterton, J. F. (1977): Primary anorexia nervosa in the borderline adolescent: an object relations view. In Hartocollis, P. (szerk.): Borderline personality disorders. International Universities Press, New York, 475–494.

McDougall, J. (1974): The psychosoma and psychoanalytic process. International Review of Psychoanalysis, 1 437–454.

Okon, D., Greene, A. L., Smith, J. E. (2003): Family interactions predict intraindividual symptom variation for adolescents with bulimia. International Journal of Eating Disorders, 34: 450457.

Rusconi Serpa, S., Guedeney, N., Hervé, M-J., Lamour, M., Le Tronier, P. Visier, J-P., Maury, M. (2009): Les ressentis négatifs du thérapeute. Partie 2: Quelles stratégies thérapeutiques? Médecin & Hygiène, Devenir 1, 21: 7–29.

Minuchin, S. (1974): Families and family therapy. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts.

Sands, S. (1991): Bulimia, dissociation and empathy: a self-psychological view. In Johnson, C.L. (szerk.): Psychodynamic treatment of anorexia nervosa and bulimia. Guilford Press, New York, 34–50.

Selvini-Palazzoli, M., Boscolo, L., Cecchin, G., Prata, G. (1974): The treatment of children through brief therapy of their parents. Family Process, 13: 429–442.

Selvini-Palazzoli, M. (1978): Self-starvation: from individual to family therapy in the treatment of anorexia nervosa. Jason Aronson, New York.

Serpell, L., Treasure, J., Teasdale, J., Sullivan, V. (1999): Anorexia nervosa: friend or foe? A qualitative analysis of the themes expressed in letters written by anorexia nervosa patients. International Journal of Eating Disorders, 25: 177–186.

Sugarman, A. Kurash, C. (1982): The body as a transitional object in bulimia. International Journal of Eating Disorders, 1: 57–67.

Túry F., Szabó P. (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest.

Vandereycken, W. (2006): Denial of illness in anorexia nervosa – a conceptual review. Part 1: Diagnostic significance and assessment. Published online in Wiley InterScience (www.inerscience. Wiley.com). DOI: 10.1002/erv.721.

Vitousek, K., Watson, S., Wilson, G. T. (1998): Enhancing motivation for change in treatment resistant eating disorders. Clinical Psychology Review, 18: 391–420.

Vitousek, K. B., Hollon, S. D. (1990): The investigation of schematic content and processing in eating disorders. Cognitive Therapy and Research, 14: 191–214.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero