Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

2. Az evészavarok interperszonális pszichoterápiája

Az evészavarok gyakran átfedést mutatnak a hangulatzavarokkal. Az IPT bulimiára történő adaptációját Fairburn és mtsai (1991, 1993, 1995) végezték egyéni terápia keretein belül, majd Wilfley és mtsai (2000, 2002) adaptálták csoportterápiás formára is.

Fairburn és munkatársai – részben azért, hogy az IPT-t megkülönböztessék a kognitív viselkedésterápiától – számos módosítást javasoltak a bulimiára történő adaptációnál. Az egyik legfontosabb, hogy depresszió esetén az IPT során gyakran hangsúlyozza a terapeuta, hogy a depresszió egy betegség – a bulimiás betegeket nem kell emlékeztetni, hogy evészavaruk van. Így a terápia során sem hangsúlyosak a konkrét evési problémával összefüggő témák (étel, testkép, étkezések), amelyek egyébként is kiteszik a beteg beszélgetéseinek nagy részét. Az IPT-t folytató terapeuta félbeszakítja betegét, ha a beteg az evéssel, étkezéssel kapcsolatos témákat hoz fel, és arra próbálja rávezetni a pácienst, hogy megvizsgálja az érzelmeivel és kapcsolataival összefüggő diszkomfort érzéseket, amelyek a falásrohamokhoz vezethetnek. Ezáltal az IPT nem közvetlenül az evési tüneteket célozza meg, hanem azok érzelmi és interperszonális vetületeivel foglalkozik.

Fairburn kutatásainak másik sajátossága, hogy kiiktatták a szerepjátékokat (mivel ezeket a kognitív viselkedésterápiában gyakran alkalmazzuk), de a későbbi ajánlások javasolják ezek felhasználását, mert igen hatékony technikáról van szó.

Az evészavarok IPT-je (IPT-ED) a fentieknek megfelelően azon a tényen alapul, hogy az evészavarokkal küzdő beteg komplex szociális-kapcsolati közegben él, amely a betegség kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszik. Lényeges hangsúlyozni a terápia időkorlátait, ez mind a beteget, mind a terapeutát aktív szerepre készteti. A terápia kezdetén feltérképezzük az interperszonális kapcsolatokat („interpersonal inventory”), az evési probléma és a lényeges életesemények történetét, gyakran táblázatos formában. Ez segíti a későbbi munkát az interperszonális működések minőségének értékelésében, illetve a bulimiás epizódok precipitáló tényezőinek azonosításában.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1362azep_382/#m1362azep_382 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1362azep_382/#m1362azep_382)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1362azep_382/#m1362azep_382)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.1. ábra: Az interperszonális terápia elméleti modellje evészavarokban

(Rieger és mtsai 2009 nyomán)

Rieger és mtsai (2009) empirikus alapokon nyugvó elméleti modellje szerint az evészavar a beteg önértékelésének helyreállítására, hangulatának javítására és szociális értékének emelésére irányuló törekvés (4.1. ábra). A modell szerint az evészavart alacsony önértékelés és hangulati állapot idézheti elő, amely a szociális közegből eredő, az egyén szociális értékét illető valós vagy szubjektív negatív jelzések hatására alakul ki. Az egyén saját szociális értékéről való képét a környezetéből származó közvetlen jelzésekből – például másoktól kapott kritikus megjegyzésekből –, illetve saját szociális státuszának másokéval való összehasonlításából alakítja ki. Amennyiben az egyén úgy érzékeli, hogy a környezete negatívan vélekedik róla, az önbizalma rendülhet meg, illetve negatív érzelmeket élhet meg. Az önbizalom visszaállításának és a hangulat javításának adaptív formája a környezettel való kapcsolat javítása, szociális támogatás előmozdítása, olyan viselkedési és kommunikációs stratégiák alkalmazása, amelyek pozitív visszajelzéseket eredményeznek.

Az evészavar ezzel szemben olyan nem adaptív viselkedési forma, amely a hangulat szabályozására és az önbizalom erősítésére irányul, de valójában a negatív szociális értékelést erősíti, és az interperszonális kapcsolatok romlásához vezethet. A romló kapcsolati közegben a beteg még nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy kontrolállja az étkezését, testsúlyát és alakját, azt remélve, hogy ezzel az érzelmeit kordában tarthatja és elismerést válthat ki a szociális környezetből. Ezzel olyan folyamat veszi kezdetét, ami mind az evészavar, mind az interperszonális problémák fenntartását vonja maga után. A terápia célja annak elősegítése, hogy a beteg az evés, illetve a testsúly kontrollálása helyett pozitív szociális interakciókat kezdeményezzen, és ezáltal támogatást, szeretetet, dicséretet és sikereket tapasztaljon meg.

A negatív szociális üzenetek nemcsak abban az esetben vezethetnek evészavarokhoz, ha közvetlenül az alakra, testsúlyra, illetve étkezésre vonatkoznak. Abban az esetben, ha az egyén énképe és testképe szorosan összefügg, a szociális környezetből származó általános negatív jelzések az általános önértékelés csökkenésén túl az alakkal, testsúllyal való elégedetlenségre vezethetnek.

Az IPT-t eredetileg egyéni terápiaként fejlesztették ki, de csoportterápiás alkalmazása is igen sikeressé vált. Wilfley és mtsai (1993) fejlesztették ki az IPT csoportterápiás formáját bulimiás betegek részére, majd a hatékonyságát több vizsgálattal is igazolták (Wilfley, 1997; 1998; 2002). A csoportmunkát két egyéni terápiás ülés előzte meg (itt történt meg a fókusz azonosítása), és a csoportmunka során a betegek egyéni házifeladatot is kaptak. Érdekesség, hogy minden páciens az „interperszonális deficit” fókuszon dolgozott a csoportban, ami arra utalt, hogy nem tudják kimutatni érzéseiket, felszínesen kommunikáltak a csoportban. Ezen módosítástól eltekintve a csoportos IPT hasonlóan zajlik az egyéni terápiához.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero