Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

5. fejezet. Családterápiás csapdák az evészavarok kezelésében

Túry Ferenc

Az anorexia nervosa (AN) pszichológiai háttérmagyarázataiban a család szerepe az 1970-es évektől előtérbe került, s kialakult a kórkép családdinamikai elképzelése. Természetes, hogy a családterápia ennek nyomán egyre fontosabb lett az AN kezelésében, illetve ez a kapcsolat kölcsönösen megtermékenyítő volt, hiszen az egyes családterápiás iskolák kialakulásában és fejlődésében az AN mintabetegséggé vált, példaszerűen megjelenítve olyan családi diszfunkciókat, amelyek jól befolyásolhatók voltak a családterápia módszereivel. Később kontrollált vizsgálatok is alátámasztották e megközelítés hatékonyságát, s a családterápia így a bizonyítékokon alapuló orvoslás jegyében elfogadottá vált az evészavarok kezelésében (National Institute for Health and Clinical Excellence, 2004; Túry és Pászty, 2008). Megjelentek családterápiás irányultságú kezelési útmutatók, önsegítő kalauzok is (Túry, 2005). Szülői önsegítő csoportok is szerveződnek.

Ma a családterápia elkerülhetetlenül fontosnak tartható a fiatal, 18 év alatti, még elsődleges családjukkal élő anorexiás és bulimiás betegek kezelésében. Vannak esetek, amikor ez a módszer az egyedüli hatékony terápiás eljárásnak bizonyul (Túry és Wildmann, 2006). A költséghatékonyság szempontjából is előnyös a családterápia. Ennek egyik megnyilvánulása a manapság egyre terjedő multiplex családterápia kidolgozása (több család egyidejű kezelése, családcsoport), ami nem csupán gazdaságossági megfontolásokon alapszik, hanem speciális előnyei vannak (Dare és Eisler, 2000).

Meg kell jegyezni, hogy a családterápia természetesen nem univerzális hatékonyságú gyógymód. Alkalmazásának megvannak az elméleti és gyakorlati szabályai, egyben korlátai is – ez utóbbiakra a csapdák taglalásakor kitérünk. Az is fontos, hogy a módszerrel elért eredmények ellenére sokakban – nem csupán szakemberekben, hanem inkább laikusokban – ellenvetések merülnek fel a családterápiával szemben. Vannak, akik a családot hibáztató módszernek tartják. Természetes, hogy ez nem lehet a rejtett célja sem a családterápiának. Ugyanakkor főleg azok a szakemberek, akik a rendszerszemléletben és családterápiában nem jártasak, könnyen belemennek a család hibáztatásába. Valószínűleg emiatt vált szükségessé olyan nyilatkozat kiadása, amely a család felelősségét az evészavarok kialakulásában elhárítja, s inkább a segítés pozitív aspektusait emeli ki (Le Grange és mtsai, 2010). A családterápia ellen részben érzelmi, részben gyakorlati érveket hoznak fel. Érzelmi okot jelent, hogy a családot ne hibáztassák, ne sérüljön a család eszménye. Gyakorlati szempontból felmerül az is, hogy a betegek önállósága csökken, ha a családterápia egyik célja az, hogy a szülők növeljék az evés fölötti kontrollt. Ezen érv ellen szól, hogy a szülők bevonhatók a szeparáció–individuáció problémáinak csökkentésébe, ami a családi rendszer fejlődését is jelenti, azaz nagyobb hatású, másodfokú változáshoz vezet. Ezért a család bevonása a terápia fontos erőforrása. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy a pszichoterápiákkal szembeni ellenérzés a pszichiátria-ellenesség részének is tekinthető, a kritikai mozgalmak mindennemű lelki befolyásolással szemben védeni akarják az embereket.

A következőkben azoknak a csapdahelyzeteknek a rövid áttekintésére kerül sor, amelyek az evészavarban szenvedő betegek családjával folytatott terápiás munkánk során merültek fel. Számtalan ilyen kelepce van, az alábbi szempontok a leggyakoribb terápiás nehézségek okozóinak tűnnek számunkra.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero