Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

3. A terápiás ortodoxia csapdája

Vannak terapeuták, akik mindent egy vagy csupán néhány módszerrel akarnak kezelni, például a gyógyszerek adása jelenti számukra az „igazi” orvosi ellátást. Ehhez természetesen hozzájárul a betegek vagy hozzátartozóik elvárása is – a mai egészségügyi kultúra meglehetősen gyógyszercentrikus, a pszichoterápiák elfogadottsága nem egyértelmű.

A farmakoterápia alapvetően fontos a pszichiátriában, az evészavarokban viszont csak korlátozott szerepe van. AN-ban csak akkor érdemes antidepresszívumot adni, ha egyértelmű depresszió is fennáll, vagy más markáns pszichiátriai tünet indokolja a gyógyszeradást. Étvágygerjesztőt adni műhiba, mert az ellenállást fokozza, hatása nincs. Fontos viszont, hogy bulimiában az antidepresszívumoknak van szerepük, de a pszichoterápia ebben az esetben is fontos.

Gyakran találkozunk olyan anorexiás betegekkel, akik már jártak szakembernél, s automatikusan antidepresszívumot és/vagy étvágygerjesztőt rendeltek a betegnek, megígértették velük, hogy hízni fognak és egy hónapra kérték vissza őket kontrollvizsgálatra. Ez az eljárás a semminél valamivel rosszabb, mert csak a beteg ellenállását fokozza, s a kórlefolyást nyújtja meg érdemi változás esélye nélkül. Alapszabály, hogy a krónikus lefolyás rontja a prognózist. Minél hosszabb ideje tart a betegség, minél több sikertelen terápiás próbálkozás volt, annál rosszabb a kórjóslat. Akkor tehát, ha a terápia során a beteg tüneti képe semmit nem változik, de közben eltelt egy év, akkor a beteg állapota alapvetően rosszabb lett, mert a kórlefolyás megnyúlt egy évvel. A tüneti változatlanság tehát rosszabbodást jelent.

Az ismert mondás szerint: ha valakinek az egyetlen eszköze a kalapács, hajlandó mindent szögnek tekinteni. Ez a módszerválasztásnál is így van. Nem érdemes a terápiás siker csekély valószínűségével kecsegtető módszerekbe időt fecsérelni. Alapvetőnek számító terápiás protokollokban lefektetett elv, hogy az AN kezelése elsősorban nem gyógyszeres (összefoglalók: Túry és Szabó, 2000; National Institute for Health and Clinical Excellence, 2004).

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero