Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

12. Hiányzó következetesség

A kezdő terapeuták csapdája az empátia versus következetesség. Igen fontos, hogy a kettő nem zárja ki egymást! A betegek mindennemű korlátozásra, engedmények elmaradására azzal reagálnak, hogy a terapeuta sem érti meg őket, azaz empátiahiánnyal vádolják kezelőjüket. Ha a terapeuta ilyen helyzetben rosszul érzi magát és nem akarja, hogy érzéketlennek tartsák őt, engedményt ad, ami aláássa a következetességet. Ekkor tehát a beteg diktálja a terápia menetét, nem a terapeuta. Időnként gyarapszik néhány dekagrammot, máskor viszont visszaesik a testsúlya, s közben hónapok telnek el, nincs változás. Ha a terapeuta nem tudja vállalni a néha szükséges és következetes erélyességet, nem érdemes evészavaros betegekkel foglalkoznia, mert egyrészt kudarcokat fog tapasztalni, másrészt tudattalanul asszisztál a betegség krónikus lefolyásához.

Ha tehát korlátozni vagyunk kénytelenek az anorexiás viselkedésformákat, akkor azt csak következetesen érdemes végeznünk – ugyanakkor empátiát is tanúsíthatunk. Egy példa: ha a beteg testsúlya nem gyarapszik, a terapeuta pedig kikötötte, hogy csak bizonyos testsúly elérése esetén lehet kalóriafogyasztó tevékenységeket vállalni, például testnevelési órán való részvételt, akkor a legkisebb engedmény is azt jelenti, hogy a terapeuta nem tud következetes lenni. Két példát idézünk fel.

Az egyik Freemantől, egy USA-beli terapeutától származik, aki egy műhely során mondta el a következő történetet. Egy fiatal terapeuta foglalkozott egy férfival, aki rendszeresen késett, 20-30 perceket is, s folyton panaszkodott, hogy nem lehet a városban közlekedni, mindenhol útjavítások vannak. A szupervizor azt tanácsolta neki, hogy kössenek szigorú megállapodást a beteggel, hogy maximum 10 percet késhet a terapeuta órája szerint, s ha több a késés, elmarad az ülés. A beteg a továbbiakban rendszeresen késett néhány percet, de nem többet tíz percnél. Egyszer viszont 12 percnyi volt a késés. A terapeuta azt mondta, hogy sajnálja, de elmarad az ülés. A beteg kérlelni kezdte, hogy most csak véletlenül késett, pedig milyen rendesen tartotta az időt az utóbbi időben. A terapeuta megszánta a beteget, s végül is vállalta aznap az ülést. Legközelebb a beteg félórát késett és panaszkodott, hogy nem lehet közlekedni a városban. A terapeuta megint azt mondta, hogy sajnálja, de nem lesz ülés. Miért? kérdezte a beteg. Mert többet késett tíz percnél, volt a válasz. Erre a beteg: de hát miért, a múltkor is késtem és mégis volt ülés.

A történet kitűnő példája annak, hogy a következetlenséget a kontrollproblé mákkal küzdő betegek messzemenően kihasználják.

A másik történet saját gyakorlatunkból származik, már leírtuk korábban (Túry, 2005). Franciska 16 éves volt, 36 kg körüli testsúllyal. Hetekig kezeltük evészavar-részlegünkön, keveset javult, de igazából nem volt meggyőző változás. Egy idő után, tekintettel a közelgő ünnepekre, hazaengedtük a hét végére. Amikor visszahozták szülei, mindannyian azt kérték, hogy maradjon még otthon, kissé már jobban eszik. Újabb egy hétre elengedtük azzal, hogy legközelebb egy kg-mal legyen több a súlya, ha ezt nem tudja elérni, még kórházban kell maradnia. Ezt el is fogadta a család. Visszajöttek egy hét múlva: 20 dkg hiányzott a célsúlyhoz. Akkor a kórházban kell maradni, mondtuk az eredeti megállapodás alapján. Franciska könyörögni kezdett, hogy náthás volt, ezért nem hízott eleget, de már jobb a hangulata és sokkal többet evett. Tényleg többet evett, mondták a szülők; ha lehet, engedjük még haza. Elbizonytalanodtunk kolléganőmmel: tényleg elindult valami, szavazzunk neki bizalmat, hadd menjen el újabb egy hétre. Legközelebb másfél kg-mal volt kevesebb a testsúlya, mint a célsúly.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero