Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

1. Eating disorders & technology

Eating disorders are serious disorders that follow a chronic course in a substantial portion of patients. The rate of comorbidity with other psychiatric symptoms like depression and anxiety disorders is high, which closely links to the considerable suffer in personal and social life of the patients (Cooper, 1993). Furthermore, threshold and sub-threshold syndromes are two to five times more common than diagnosed disorders (Stice et al., 2009).

Applying a stepped care approach taking the advantage of new technological advancements can help both sufferers and treatment providers in several ways.

Immense availability of the Internet and easy access with low costs and possible anonymity may extend the reach of psychological help for prevention of eating disorders resulting in reduced number of actual cases offered to the primary care services. Online provision of treatments (i.e. self-help applications with minimal or no therapist interaction to online delivered synchronous treatment packages) may cut down the costs and make treatment available to those who otherwise may not be able to access it or are not currently presenting through traditional health service channels due to reluctance, lack of information, long waiting lists or shame. Technology-enhanced applications may also help fight with the chronic nature of eating disorders in the form relapse prevention and maintain treatment gains providing a bridge by continuous support following the treatment.

Technology-enhanced applications are different than face-to-face interventions. Invisibility, possible anonymity and lack of visual and physical cues are the main features of these interactions as they are generally text-based. These aspects may facilitate therapeutic relationship for eating disordered patients. Some characteristics of eating disordered patients like shame towards their body and appearance (Skårderud, 2003) may put them off from seeking face-to-face treatment options. E-communication where the body is not approachable may be more favorable and bring about higher disclosure in shorter duration due to invisibility inherent in these applications. Besides, knowing that the idealizations in the World Wide Web can not be corrected through physical encounters gives protection and feelings related to loss of control and body shame can be communicated more openly without feeling threatened.

Technology-enhanced applications may provide opportunities for treatment providers as well. Using these novel approaches alone or in conjunction to faceto-face therapy settings can reveal different aspects of the therapeutic relationship to appear and help extend the therapy effect beyond the therapy sessions. Besides that, assigning computers to deliver some repetitive parts of face-to-face interventions (e.g. more educational aspects of CBT) may be time-effective in daily practice (Schmidt, 2003). A recent meta-analysis including 92 empirical studies and a total of 9,764 clients found a medium effect size of 0.53 for online psychological interventions which is comparable to the effect size of many traditional psychotherapeutic interventions (Barak et al., 2008).

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero