Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.)

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Virtual reality

Besides being conjunct to standard psychotherapies, technology-enhanced applications may also offer possibilities which otherwise would be very expensive or very hard to accomplish in traditional face-to-face psychotherapies like in virtual reality (VR) applications. VR can provide gradual exposure to anxiety provoking stimuli that can be accomplished in vivo exposure, and the exposure environment can be completely controlled and be delivered less expensively (Perpiña et al., 2004).

This technology has been offered successfully in treatment of several disorders where confrontation with certain stimuli is necessary during the therapy process like acrophobia, fear of public speaking, posttraumatic stress disorder related to the terrorist attacks of September, 11, 2001 as well as combat trauma, spider phobia, claustrophobia and fear of driving (Tate and Zabinski, 2004). Possible applications of the VR have been suggested for eating disordered patients in the recent years. As eating disordered patients mostly suffer from disordered perceptions related to their body and the existence of food is threatening in terms of loss of control, VR can offer novel ways to counter argue these difficult topics compared to traditional therapies.

One such VR application called Virtual Reality for Body Image Modification (VEBIM) was developed to address issues related to body image inducing experiences like in guided imagery in a six-zone virtual environment (Riva, 1997). In an initial clinical intervention study, improvements in overall body satisfaction among patients with binge eating disorder, EDNOS and obesity were showed. VREDIM, a modified version of VEBIM to be used for patients with binge eating disorder, involved seven healing steps of VR integrating methods like Socratic style, miracle question, cognitive, behavioural and visual motorial. The results from a randomized controlled trial among twenty females with binge eating disorder, either assigned to multidimensional VR treatment or psycho-nutritional groups based on cognitive behavioural approach showed the VR treatment to be more effective than the traditional cognitive-behavioural psycho-nutritional treatment in improving the overall psychological state of the patients (Riva et al., 2002). Another study by Riva and colleagues (2003) conducted a 6-month follow-up outcome of the experiential cognitive therapy (ECT), a multifactorial treatment for binge eating disorders, including VR therapy in a randomized controlled study. The results showed that 77% of the ECT group quit binging after 6 months versus 56% for the CBT sample and 22% for the nutritional group sample. Given the difficulty of managing body distortions in eating disorders, the results from applications of virtual reality give promise for the use of this technology in conjunction to traditional therapies.

Az evészavarok pszichoterpiájának aktuális kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 725 9

A jelenlegi összeállítás 13 fejezetben taglalja az evészavarok pszichoterápiájának legkülönbözőbb kérdéseit. Természetesen nincs szó arról, hogy teljességre törekedtünk, annyira sokszínűvé vált a pszichoterápia alkalmazása e krónikus pszichoszomatikus zavarokban. A fejezetek különböző terápiás lehetőségeket, gyakorlati ötleteket nyújtanak, s egy-egy új irányt is kijelölnek a pszichoterápiás kutatások alapján. Az első fejezet Walter Vandereycken professzor írása a betegségtagadásról – ő a nemzetközi evészavar-kutatás egyik vezéralakja (mellesleg a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja). A téma a betegségtudattal nem rendelkező anorexiások megértésében és kezelésében alapvető. A második fejezet szintén elméleti jellegű, s a pszichoterápiás folyamat során jelentkező ellenállást tekinti át. A harmadik fejezet is nagy gyakorlati fontosságú, az elhízás kognitív terápiáját mutatja be. A negyedik fejezet egy hazánkban még kevéssé ismert pszichoterápiás eljárást ismertet, az interperszonális pszichoterápiát. Ezután az ötödik fejezetben a családterápia gyakorlati vonatkozásainak, a lehetséges csapdáknak az áttekintését találja az olvasó. Az új információs technológiák pszichoterápiás alkalmazásáról szól a hatodik, angol nyelvű fejezet. Mivel az angol nyelv használata közkeletűvé vált a hazai szakmai színtéren is, a fejezetet nem fordítottuk le (egy EU-projekt kapcsán hazánkban kutató szakemberek írásáról van szó). A hetedik fejezet az izomdiszmorfia terápiáját foglalja össze, a nyolcadik pedig egy hasonlóan új keletű evészavartípust, az orthorexiát veszi szemügyre. E két új zavar a közeljövőben feltehetőn egyre nagyobb figyelmet kap. A kilencedik, szintén angol nyelvű írás a pszichoterápiás folyamat időbeli sajátosságainak összegzése. A tizedik fejezet a pszichoterápiás hatékonyságvizsgálatok főbb adatait summázza, így a bizonyítékokra alapozott orvoslás jegyében igyekszik háttértudást szolgáltatni. A kötet második része három esettanulmányt tartalmaz. Ezek egy-egy érdekes részterületet dolgoznak fel: a súlyos, életveszélyes anorexia kezelését, az anorexia by proxy nevű érdekes altípust, valamint az evészavarokban szenvedő ikrek terápiáját. Bízunk benne, hogy az olvasó hasznos gyakorlati szempontokkal gyarapodik a kötet olvastán. Az összeállítást elsősorban pszichológusoknak, pszichiátereknek szántuk, de haszonnal forgathatják az evészavarok pszichoterápiájában érdekelt más szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-paszthy-az-eveszavarok-pszichoterpiajanak-aktualis-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero